A vályogházak falainak hőszigetelése talán a leginkább nehéz feladat, hiszen erős hőtartást kell biztosítani, miközben kiemelten magas szellőzéssel kell elkerülni a nedvesség visszatartását. Többféle anyaggal lehet dolgozni és többféle módszert lehet alkalmazni, azonban vannak tilos megoldások is, melyek rövid idő alatt jelentős károkat okozhatnak, ha óvatlanul mégiscsak ezek közül választunk. A vályogfalak vastagok és rendkívül jó a hőszigetelésük, ezért nem mindig van szükség utólagos szigetelés felrakására. Ahhoz, hogy kívülről jól nézzen ki, nyugodtan lehet szilikáttal vagy nemes vakolattal ellátni a külső falakat, mert ezek az anyagok nagyon jó páraáteresztők. A vályogházak szigetelése rendkívül speciális megoldásokat igényel, mert mint írtuk a vályog az összes falazat típushoz képest is a legnagyobb nedvességforgalmat bonyolítja le. Önmagában is képes penészedésre, ám ha jó a szerkezet és nincs gátló tényező, általában semmiféle problémát nem lehet tapasztalni. Viszont abban az esetben, ha az egyszerű házfalakhoz hasonlóan leszigeteljük, nagyon hamar észlelhetjük a romlást.
Gipszkarton szigetelés Hogyha valaki vályogház felújításba fog bele, akkor a megfelelő külső szigetelés mellett nagy valószínűséggel a belső tereket is szeretné újjá varázsolni – ehhez pedig nagyon jó megoldásnak tűnik a gipszkarton, amellyel valóban könnyedén alakíthatunk ki modern benyomást keltő belső tereket. Azonban a gipszkarton szigetelés nem tűnik jó megoldásnak: a páradiffúziós ellenállása 6 és 10 közötti értéken mozog. Ez a polisztirol szigetelőanyagok esetében lényegesen magasabb (40-60), azonban a kőzetgyapot páradiffúziós ellenállása 1-es. Ezekből az értékekből is leszűrhetjük, hogy páraáteresztési képessége nem teszi alkalmassá arra, hogy bárkinek jó szívvel lehessen ajánlani ezt a megoldást. Összegezés A vályogfal szigetelés sokszor még a szakembereket is megosztja. Abban nincs vita, hogy a kőzetgyapot remek megoldás ilyen házak esetében, de már a polisztirolos szigetelés esetében is léteznek érvelések egyik és másik oldal mellett is – mint erre a fentiekben ki is tértünk.
A fújható szigeteléses technológiák közül már nem csak a kőzetgyapotot lehet használni, hanem létezik fagyapot és üveggyapot befújásos alkalmazás is. Ha vályogház szigetelése a cél, első lépésként a ház vízszigetelését kell ellenőrizni. Ha ez nincs rendben, nem érdemes a hőszigeteléssel bajlódni, mert csak párásodás és penész lesz a vége. Mindegy, hogy milyen faltípusról van szó, vizes épületet nem szabad szigetelni, először a vízszigetelést és a falak teljes kiszáradását kell megoldani. Ha vályogfalat szigetelünk, akkor kőzetgyapotos rendszert érdemes választanunk, mely az erős páraáteresztése okán alkalmas a feladatra. A hagyományos EPS szigetelőanyagok sajátossága, hogy teljesen lezárják a falat és míg más, száraz falak esetén ez biztosít elegendő szellőzést, a vályognál vagy vizesedő falnál semmiképpen nem elég az általa biztosított "lélegzés". Hatalmas a különbség az EPS polisztirol lapok és az említett két megoldás között. Mag az EPS lapos 40-es – 60-as páradiffúziós ellenállási tényezővel bírnak, addig a kőzetgyapot mindössze 1-essel.
Így jelenleg is a legtöbb esetben a vizesedés okozza a legnagyobb problémát. Először ezt kell megoldanunk, ha nem szeretnénk idejekorán a párásodással és a penészesedéssel szembenézni. Mielőtt bármilyen külső szigetelés vagy akár homlokzat szigetelés kivitelezésébe a fognánk, meg kell oldani a falak teljes kiszáradását. Mivel a nedvesség nem csak a lakásban keletkező párából adódhat, hanem alulról, a talajból talajból is felszívódhat, hiszen minden bizonnyal régen nem gondoskodtak a lábazat vízszigeteléséről, így feltételezhetjük, hogy a falak is nedvesek lesznek. Ehhez bevált módszerek az úgynevezett túlfűtés, az intenzív szellőztetés, valamint adott esetben lehetséges speciális, párátlanító készülék használata is. Vályog családi ház szigetelés Ha a falak szárazok, akkor első lépésként a megfelelő vízszigetelésről kell gondoskodni. Elképzelhető, hogy ez megoldja a problémát, de természetesen semmi akadálya nincs a külső hőszigetelésnek sem, ha a megfelelő anyagot használjuk fel erre a célra.
Ez röviden egy szakértő által készített minősítés, amely 10 fokú skálán mutatja meg lakásunk "energiahatékonyságát", hasonlóan a háztartási gépekhez. Az 50 négyzetméteres fűtött alapterületű ház G, azaz átlagost megközelítő kategóriába esik, ami finom megfogalmazás ahhoz képest, hogy az éves elvi energiafogyasztása egy négyzetméterére vetítve 477 kWh. Ez a szám több mint kétszer annyi, mint amire egy új építésű ház megkapná az építési engedélyt. A számítások alapján a mindössze 50 négyzetméter fűtésére a lakók 2500 köbméter gáznak megfelelő mennyiségű energiát használnak fel évente. Vályoglegendák A vályogról, mint természetes és hagyományos építőanyagról sok jót el lehet mondani. Az előállítása alacsony környezetterheléssel jár, viszonylag magas a hőkapacitása, azaz sok hőt tud eltárolni, ezért például a jól megépített vályogházak nyáron valóban lassan melegszenek fel. Ami viszont a hőszigetelő képességét illeti, az erről keringő legendákban több a tévhit, mint a valóság. miért éppen kWh/m2?
Bonasi Szig Building - Utólagos falszigetelés, vízszigetelés Vályogház repedezése? (3405474. kérdés) Vályog falak hőszigetelése rockwool kőzetgyapottal. Frontrock Max E árak Vályog + kő lábazat külső-belső szigetelése - Építkezés Fórum re: Valyog fal vakolasa. Vannak olyan pontok, ahol kivulrol alacsonyabb a talajszint, mint a belso padloszint. max a belso padlo szintjeig mennek a koburkolatos megoldassal. A haz eszaki reszenel mivel lejtore epult a haz, a szomszed felol be van temetve egy bizonyos szakasz a falbol. van olyan pont, ahol 70 cm-el magasabb a kulso talaj szintje, a belso padloszinthez kepest is. itt meg is latszik. belul tiszta penesz a fal. gondoltam ra, hogy itt elbontom a fal mellol a foldet, a belso padloszint ala 30 centig, es ott kialakitok egy 30 cm magas labazatot, es kb 70 cm szeles jardat a fal melle. xsak tartok tole, az atnedvesedett fal nem csuszik e meg ha elszedem a foldet. :/ egyebkent meglepett hogy a lakasban nincs dohos szag, es egy kb 4meter hosszu falszakaszt leszamitva szarazak a falak kivul belul nem latszik vizesedes.
A hagyományos fehér hungarocell vagy a Grafit Reflex eps szigetelés nem. Hungarocell hőszigetelés falra, padlóra, lábazatra. B30-as kocka alakú ház (beton alap) lábazati hőszigetelését szeretnénk. Expandált polisztirol termékek A házat kívülről újra kell vakolni, hőszigetelő vakolatra gondoltunk. Válassza az Önnek legjobb megoldást a belső szigetelésre. Természetesen a kőzetgyapotból is többféle gyártó terméke közöl választhat szigetelőt, és egy-egy gyártó is többféle olyan típust gyárt, amely alkalmas a födém szigetelésére. Járható padlásfödém szigetelés laza szerkezetű hőszigetelő anyaggal, és felette másik hőszigetelő réteggel, és a járást biztosító faforgács lap fedéssel Ha viszont járható padlásfödémre van szüksége, akkor a szükséges hőszigetelésen túl a padláson való járás biztosítására is oda kell figyelni a szigeteléskor. Ha a közlekedéshez kialakított járóréteget külön nem támasztja alá, akkor "terhelhető", tehát lépésálló hőszigetelő táblák beépítésére van szüksége. Ha ennél a megoldásnál külön gondoskodik a szigetelőanyagról és külön a felette lévő járórétegről, akkor a járóréteg kialakításához nagyméretű táblákra van szüksége.
Vályogháznál tehát páratechnikai szempontból kőzetgyapotot, üveggyapotot, és – ahol erre van hely – cellulóz szigetelőanyagokat érdemes használni. Ahhoz, hogy a nyílászárókon elszökő hőt is vissza tudják fogni, az ablakok, ajtók cseréje szükséges. Ide dupla rétegű üvegezésű, argongázas és lágyfém bevonatos ablakot javasol. Tanúsítónk építész, ezért nem csak az energetikai, de az esztétikai szempontokat is kiemeli, és azt javasolja, hogy az új nyílászárók is fából legyenek, és illeszkedjenek az épület eredeti arculatához. Van még néhány olyan lehetséges beavatkozás, amellyel tovább javítható a ház energetikai állapota, például a gázkészülékek cseréje, vagy még jobb hőszigetelésű ablakok beépítése, de ezek a tanúsító becslései szerint már csak hosszabb idő alatt hoznák be az árukat. Évente 150 ezer forinttal kisebb a számla A gazdaságosan megvalósítható beruházásokkal az épület elérheti a D kategóriát, így nagyjából 45-50 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználása, a számítások szerint 260 kWh/m2év értékre.
A kWh/m2 év azt mutatja meg, hogy egy évben mennyi energia szükséges a lakás fűtésére, hűtésére, és a lakók által használt meleg víz előállítására. Mindezt egy egységnyi – egy négyzetméternyi – területre vetítve. Így akár egy 300 négyzetméteres családi ház fajlagos energiaigénye is könnyen összevethető egy 50 négyzetméteres panellakáséval. Az 50-60 éve épült vályogházak falai utólagos hőszigetelés nélkül általában nem teljesítik azokat az elvárásokat, amiket egy újonnan épülő háznak kellene. A tanúsítvány alapján a ház 45 cm vastag vályogfalai háromszor annyi hőt engednek át, mint amennyi szabványos lenne, a padlásfödém, a lábazat és az ablakok is hasonlóan gyenge paraméterekkel rendelkeznek. 5 hőtermelő 50 négyzetméteren A falak, a tető és a nyílászárók még az eredetiek, de a fűtési és a vízmelegítési rendszert több lépcsőben korszerűsítették. Így állhatott elő az a helyzet, hogy – egy jelenleg a használaton kívüli cserépkályha mellett – a házban van egy fatüzelésű kályha és ugyanarra a radiátoros központi fűtési hálózatra kötve még egy gázüzemű falikazán, illetve a fürdőszobában egy kicsi, kéménybe kötött gázkonvektor.