A teremben interaktív térkép segítségével ismerhetők meg a budapesti események főbb helyszínei, a felkelő csoport főhadiszállásai, a szovjet csapatok mozgása október 30-a előtt és után. A terem egyik oldalát egy nagy térkép foglalja el, amelyen váltakozva villannak fel a sortűz-helyszínek a sebesültek és az áldozatok létszámával. Egy korabeli rádiókészülékbe épített lejátszón keresztül versek, zenei részletek és korabeli beszédek hallgathatóak meg. A vitrinek alatt kihúzható fiókok találhatóak, ezek segítségével közelebbről megnézhetőek a bennük elhelyezett dokumentumok és néhány fegyver megfogható. A negyedik terem egésze egy enteriőr. Belépve a látogató egy téren találja magát, bezárt, jelszavakkal megjelölt kirakatok, barikádok és a forradalmat segítő emberek között. A terem hátsó részében beléphet egy forradalmárok által elfoglalt házba, lakásba, ahonnan a Molotov-koktéllal és egyéb lőfegyverrel felszerelkezett felkelők támadást intéztek az utcán elhaladó szovjet harcjárművek ellen.
Az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan év előtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét − írja Facebook-posztjában Rainer M. János, az '56-os intézet vezetője. De miről is van szó. Schmidt Mária és az általa vezetett Emlékbizottság reakciója a kérdéses '56-os óriásplakátügyre tökéletesen mutatta meg a kormány aktuális hozzáállását '56-hoz: teljesen mindegy a valóság, ha mi egyszer kitaláltuk, hogy hogyan lesz legendaépítés, abba se Nagy Imre, se Pruck Pál ne rondítson bele! Ahogy arról többször is beszámoltunk, egy '56-os képhez idén odaírták Dózsa László nevét, miközben a képhez már '56-ban Pruck Pál nevét írta oda a képet készítő amerikai fotós, és maga Pruck Pál is beszélt a róla készült képről legalább két interjúban: '82-ben és '86-ban is. Senkiben fel sem merült, hogy ne ő lenne a képen, egészen mostanáig. Pruck 2000-ben meghalt, majd jött a Schmidt Mária vezette '56-os emlékév, és egyszer csak előkerült Dózsa László, szintén egykori '56-os fiatal, hogy bejelentkezzen a fotóra, miszerint őt ábrázolja.
Ezt írták az 56. utcáról Sziget Fesztivál 2006 – 56. utca – A forradalom gyerekszemmel Az 1956-os Intézet és a Káva Kulturális Műhely sátra a Civil Szigeten 2006. augusztus 9–16. Gréczy Zsolt: Alig tudnak a diákok a forradalomról. Kossuth és Petőfi mint '56 hősei? Egy felmérés szerint a magyar diákoknak csak húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanult az 1956-os forradalomról. A tudatlanság oka, hogy a tanmenet végén már nincs idő a világháború utáni események tanítására, de szerepe van benne a tanárok bizonytalanságának és az érdeklődés hiányának is. A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvélemény-kutató Intézet felmérése tanulságos eredményt hozott: a megkérdezett hétszáz fiatal döntő többségéről kiderült, nem is tanultak 1956-ról. Akadt köztük olyan is, aki Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az '56-os forradalmárok közé sorolta - alig száz évet tévedve a históriában. A távirati iroda által megkérdezett szakértők közül Tallai Gábor arra panaszkodott, hogy mivel a tananyag az időrendet követi, a gyerekek tizenhét éves korukig nem is tanulnak a forradalomról.
Nehéz választanunk, mert minden évben egyre több programot kellene bezsúfolni az adott területre. - Ezek a programok főképp a magyar szigetlakóknak lehetnek érdekesek. Pedig állítólag most többen vannak a külföldiek. - Az idén külön kitétel volt, hogy ha lehet, a helyszíneinken biztosítsanak idegen nyelven beszélő munkatársakat. Az Élő könyvtárban így például élő szótárak tevékenykednek. - A civilek fizetnek azért, hogy ott lehessenek? - Nem. Mi biztosítjuk a technikai feltételeket, a sátorozás költségeit és a belépőket. Ez összesen 20 millió forint. A programok árát viszont a résztvevőknek kell fizetniük. - Miért fontos a civil szervezeteknek, hogy kint legyenek? - Közvetlenül érhetik el a célközönségüket, bemutatkozhatnak, és nem utolsósorban olyan kapcsolatokat alakíthatnak ki egymás között, amelyek segítik a későbbi munkájukat. augusztus 15. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Szigeten és a sátrunkban:, 2006. augusztus 13., 2006. Rádiós megjelenések: Kossuth Rádió, Déli Krónika, 2006. augusztus 14.
A gy�jtem�ny r�sz�t k�pezi mintegy h�romsz�z �r�sos visszaeml�kez�s, korabeli napl� �s dokumentum is. Az interj�k legfontosabb adatai sz�m�t�g�pen vannak nyilv�ntartva, illetve folyamatosan megjelenik azok annot�lt jegyz�ke. Minden interj� n�vmutat�val eg�sz�l ki, amelyek alapj�n �sszes�tett n�vmutat� k�sz�l az eml�tett t�bb t�zezer szem�ly r�vid meghat�roz�s�val, az eml�t�s hely�vel �s gyakoris�g�val. Ennek seg�ts�g�vel k�nnyen hozz�f�rhet�ek az eml�tett szem�lyre vonatkoz� infor- m�ci�k. Az �56-os interj�k tartalmi kivonatai egy olyan szabad h�v�szavas adatb�zis-kezel� programban vannak r�gz�tve, amely seg�ts�g�vel valamennyi � az interj�kban eml�tett � �56-tal kapcsolatos esem�nyr�l, helysz�nr�l �s int�z- m�nyr�l r�szletes, az interj�alany eg�sz �let�r�l pedig �tfog� inform�ci�hoz lehet jutni. ( Ehhez az adatb�zishoz az interj�alanyok szem�lyis�gi jogainak v�delme �rdek�ben csak az OHA kutat�szolg�lat�n�l lehet hozz�f�rni. )