A parasztság régi vágyát elégítette ki az 1945. márciusi földosztásról szóló rendelet. A földosztás az ország szántóterületének közel harminc százalékára, az erdők hatvan százalékára terjedt ki. Ennek zömét a falusi szegények kapták. A végrehajtással Magyarországon megszűnt a világi és egyházi nagybirtokrendszer. Magyarország a háború után A politikai küzdelmek - az 1945-ös nemzetgyűlési választások A háború befejeződésével meglazultak a politikai pártokat összefűző kapcsok. Megindult a versenyfutás a szavazatok megszerzéséért. Lényegessé vált, hogy kinek a nevéhez fűződnek az első olyan intézkedések, melyek a lakosság széles rétegeinek igényeit elégítik ki. Ebben a küzdelemben a kommunista párt előnyt élvezett, mert támaszkodhatott a szovjet hadsereg eszközeire illetve tekintélyére. A márciusi földosztás végrehajtását a kommunista Nagy Imre nevéhez kapcsolták. A városok és az ipar újjáépítésének jelszavát a szintén kommunista Gerő Ernő adta ki. Budapest lakosságának élelmiszerellátásában Vas Zoltán szerzett érdemeket.
• 45 ezer rosszul felszerelt katona német vezetés alatt, az év végén vissza is vonják nagy részüket, a másik a keleti fronton marad (megszállás) • 1941. dec. -ben végül hadiállapotba kerülünk Nagy-Britanniával és az USA-val is • közben 1941. 8. megszületik a III. zsidótörvény, ami megtiltja zsidók és nem zsidók házasságát Kállay Miklós (1942-44) Miniszterelnöksége • Horthy azzal a feladattal bízta meg, hogy készítse elő Magyarország kilépését a háborúból – Kállay feladata nehéz: ha bármi kitudódik, az azonnali német megtorlást válthat ki, márpedig a magyar hadsereg és a politikai elit is határozott németbarát • ezt a politikát egy tánc után "Kállay-kettősnek" vagy "hintapolitikának" nevezzük: egyfelől teljesíteni a német követeléseket (de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a szövetségesekkel. Kállay menesztése • Német nyomásra Sztójay Döme lett a miniszterelnök. • Sztójay gyakorlatilag felszámolta a demokratikus rendszert. • Kiküldte az 1. magyar hadsereget a frontra a Kárpátok előterébe.
A létszámát és történelmi múltját tekintve kicsinek minősíthető kommunista párt igen nagy aktivitást mutatott a hatalom megszerzésére. Az őszi nemzetgyűlési választásoknak a politikai hatalom megszerzése mellett nemzetközi jelentősége is volt, mert ennek demokratikus lebonyolításától tették függővé a szövetséges hatalmak az ország nemzetközi elismerését. A november 4-én megtartott választásokat a Kisgazdapárt nyerte, abszolút többséget szerezve. A munkáspártok csalódottak voltak, hiszen sikerre számítottak. A választások előtti megállapodásnak és a szovjet nyomásnak megfelelően a Kisgazdák kénytelenek voltak olyan koalíciós kormányt felállítani, melynek a felét a baloldal tette ki és az egyik legfontosabb tárcát, a belügyet a kommunisták kapták. A miniszterelnök a kisgazda Tildy Zoltán lett. Az élet normalizálása A politikai küzdelmek lezárásával a figyelem végre a mindennapokra irányulhatott. A legfontosabb feladat a lakosság élelmiszerrel és tüzelővel való ellátása volt, mivel a meglévő készletek csak 40%-át fedezték a szükségleteknek.