A KRESZ elsőként a nappali menetjelző lámpát említi, mivel e lámpák "rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben. " Ezért a lámpák minden szempontból kizárólag a meghatározott rendeltetésnek megfelelően kerülnek kialakításra. Nappali menetjelző lámpa hiányában, mintegy lehetséges helyettesítőként, a tompított fényszórót kell bekapcsolni, mely azonban nem jelzőlámpa, hanem útmegvilágító berendezés (2. ábra). A helyettesítő tompított fényszóró lehetséges használatának oka, hogy a nappali menetjelző lámpa gyakorlatilag még nem kötelező. Emiatt a gépkocsik meghatározó többsége nem rendelkezik e lámpával. Ez esetben a KRESZ előírása csak tompított fényszóróval teljesíthető. Fontos tudni, hogy a Bizottság 98/2008/EK irányelvének (2) bekezdése a közúti közlekedésbiztonság fokozása érdekében, a gépjárművek láthatóságának javítása okán bevezette a járművek nappali menetjelző lámpával történő felszerelésének kötelezettségét. Ha e kötelezettség az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozóan 2011. február 7-i hatállyal, a többi járműkategóriára vonatkozóan 2012. augusztus 7-i hatállyal nem teljesül, akkor az EK tagállamai visszautasítják az EK típusjóváhagyás, illetve nemzeti típusjóváhagyás megadását az új típusú járművekre.
A fentieken felül ellenőrizheti a gépkocsink műszaki vizsgájának érvényességét, annak biztonságos közlekedésre való alkalmasságát. Adataink igazolását nem tagadhatjuk meg. A igazoltatás tárgyául megadott adatokat a rendőr rögzítheti, azonban ha nem szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra, 180 napon túl meg kell semmisíteni. Ha az intézkedés alá vont személy az igazoltatást megtagadja, a rendőr őt az igazoltatás céljából feltartóztathatja, előállíthatja, ezen intézkedés azonban csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Ugye tudja, miért állítottuk meg? – hangzik el néha a kérdés. De erre a választ, ugyancsak a rendőrnek kell megmondania. Az igazoltatás nem történhet indok nélkül, mindig kell, hogy legyen valamilyen ok. Ha szabálytalanságot követtünk el, akkor érthető a megállítás oka. Viszont ha nem értjük, miért ránk esett a választása, lehet az oka egy egyszerű közúti ellenőrzés. Előfordulnak olyan akciók, amikor a gyermekülés vagy a biztonsági öv használatát, vagy az alkoholfogyasztást ellenőrzik.
A mûszerfal megvilágítása nem lehet vakító (rejtett lámpák, lehetõleg kékes vagy sárgászöld színû, szabályozható erõsségû fény). Az utastér megvilágítására személyautókban egy vagy két gyenge fényû lámpát használunk. Autóbuszokra külön elõírások vannak (pl. távolsági buszokban az általános fény mellett olvasólámpák, városi buszokban egyenletes és intenzív megvilágítás, külön hágcsóvilágítás stb. ). Itt gyakran alkalmaznak fénycsöveket is. A gépkocsi világítóberendezéseire nagyon szigorú és részletes elõírások vannak (darabszám, fajta, elhelyezés, fényerõ stb. Mivel a világítóberendezések kifogástalan üzemeltetése a balesetbiztonság miatt rendkívül fontos, ezért azok ellenõrzésére, beállítására (fényszóró-beállítás! ) igen nagy gondot kell fordítani.
Szerző: Dr. Lévai Zoltán Az útmegvilágítás céljára többféle lámpa szolgál. Távolsági fényszóró: az izzószál a paraboloid tükör gyújtópontjában van, a fénykéve enyhén szétterülõ, fényereje 100 méter távolságból mérve egy luxnál több. Tompított fényszóró: a tükör gyújtópontja elõtt elhelyezett izzószál alulról árnyékolt, hogy a fénykéve lapos legyen. Elõnyösebb, ha a fénykévének csak a bal oldali része van lelapítva, mert így az úttest jobb oldalát messzebbre lehet megvilágítani. Ezt az ún. aszimmetrikus megvilágítást úgy érik el, hogy egyrészt maga az izzószál alatti ernyõ aszimmetrikus, másrészt a burkolóüveg különleges fénytörõ bordázatot kap. A kétfajta fényszórót gyakran egyesítik akár úgy, hogy ugyanabba a paraboloid tükörbe két izzót tesznek (az egyiket a gyújtópont elé), akár úgy, hogy kétszálas izzót alkalmaznak (bilux, ill. duolux). Korszerû gépkocsikon a fényszóró beállítását üzem közben kézzel vagy automatikusan változtatni, ill. szabályozni lehet, pl. a terhelés, az elõzés, a kanyarodás stb.
Egy kivilágítatlan autó a rossz látási viszonyok közepette vagy egy világítás nélküli kerékpár a sötétben balesethez vezethet, ha a közlekedésben résztvevők nem veszik őket észre időben. Lakott területen kívül a láthatósági mellény hiánya is problémákat okozhat. A pontos szabályok kapcsán kerestük meg a rendőrséget. A KRESZ előírása szerint a forgalomban résztvevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor az autósok nem megfelelő fényt használják a közlekedés során. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a menetfény nappal, jó látási viszonyok között bárhol használható, automatikusan kapcsolódik be gyújtáskor és a helyzetjelző vagy tompított fényszóró felkapcsolásakor elalszik. Hozzátették: a tompított fényszóró használatát nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem az, hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára.
Tilos a távolsági fényszóró használata a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja, b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja, c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja. (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. (5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad. (6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el. (7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
A nappali menetlámpák automatikusan legyenek kikapcsolva, amikor az első ködlámpákat vagy fényszórókat bekapcsolják, kivéve azt az esetet, ha az utóbbiakat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető jelzéseket adjanak. Emellett az 5. 11. bekezdésben említett lámpák nincsenek bekapcsolva, amikor a nappali menetlámpák bekapcsolt állapotban vannak. … az első és a hátsó helyzetjelző lámpákat, a hátsó körvonaljelző lámpákat (ha vannak), az oldaljelző lámpákat (ha vannak), és a hátsó rendszerszámtábla megvilágító lámpát…". A nappali menetjelző lámpákkal nem rendelkező gépkocsikra a vonatkozó előírások alkalmazásával a lámpa utólag felszerelhető (3. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. ) KöHÉM rendeletben (MR. ) az elektromos kapcsolásra vonatkozó 55/B. § (3) bekezdés korábban az alábbiakat tartalmazta: "A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók, de – kivéve a 42.
Az izzókészlet már nem kötelező tartozék, ugyanakkor a világítás megfelelő működéséért, mi felelünk. Jó, ha tudjuk, hogy a rendőr végezhet gépjármű átvizsgálást, ha azt a személyazonosság megállapítása, vagy a szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. Fontos, hogy a közúti ellenőrzés olyan helyen történjen, ahol mind a rendőr, mind pedig az eljárás alá vont személy biztonságosan tartózkodhat. Az igazoltatásnak vannak formai szabályai is. Fentebb az állampolgárok kötelezettségeiről olvashattunk. Ugyanakkor a rendőrnek is tartania kell magát az előírásokhoz. Kötelessége viselnie az azonosító jelvényét, melyen található a rendőr azonosítási száma. Ezen adatokat a rendőr köteles kiadni. A rendőri intézkedést köszönéssel, megfelelő megszólítással kezdődik. A rendőr köteles a nevét, szolgálati helyét, az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A rendőrnek tájékoztatást kell nyújtania a törvény szerinti panasz lehetőségéről illetve, hogy az eljárás alá vont személy panaszát hol és milyen formában jelentheti be.
Azaz a fenti dátumok után jóváhagyott és gyártott kizárólag új típusú gépkocsikon vált/válik kötelezővé a nappali menetjelző lámpa alkalmazása. A jelenleg gyártott, EK típusjóváhagyással már rendelkező, illetve már forgalomba helyezett járműveken nem kötelező, de alkalmazható. Egyes járműgyártók (Mercedes, BMW, AUDI, Lancia stb. ) már több éve, több típuson gyárilag alkalmazzák a lámpákat, melyek elektromos kapcsolása megfelel az EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA A VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ KÉSZÜLÉKEK BEÉPÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL tárgyú ENSZ-EGB 48. számú Előírás (48. R) követelményeinek. A 48. az alábbiakat tartalmazza. 2. ábra: a gépkocsi "kivilágítása" a felső képen tompított fényszóróval, az alsó képen nappali menetjelző lámpával 6. 19. 7. Elektromos kapcsolás 6. A nappali menetlámpák automatikusan legyenek bekapcsolva, ha a motort elindító és/vagy leállító berendezés olyan állásban van, amely lehetővé teszi a motor működését. Azonban a nappali lámpák kikapcsolt állapotban maradhatnak miközben az automatikus váltó parkoló vagy üres állásban van, mialatt a rögzítőfék be van kapcsolva, vagy miután a vezérlőrendszert aktivizálták, de a járművet először hozták mozgásba.