Illyés Gyula Versei: Illyés Gyula: Bartók (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
K�pess�ge t�bb, mint mondanival�ja. Amit megfog, azt meg is oldja; kez�ben az anyag egy-kett�re m�lt� k�lt�i t�rggy� v�lik; a var�zslatot hib�tlan beavatotts�ggal v�gzi. A v�ltoz�s, a szesz�ly, ami egyben az ifj�s�g leghitelesebb jellemvon�sa, abban nyilv�nul, hogy m�g maga sincs tiszt�ban, mit kellene megragadnia, k�s�rletez, maga is tudja, hogy felfedez� �ton van, most pr�b�lgatja a vil�got. Az �t izgalmas, minden fordul� el�be �s el�nk t�rhatja azt a ter�letet, mely majd az �v� lesz. Egyel�re mindenen �thalad, figyel �s jegyez; szeme kit�n�, megjegyz�sei �s k�pei �lesek, tal�l�ak: ha megtal�lja a maga �tj�t, szavainak eleve hitelt adunk. Ennek a versk�tet�nek m�g nincs s�lypontja, nincs neh�zked�se. Hiba ez? T�z �v m�lva az lenne, de ma �p emiatt emelkedik fel. S�lypont n�lk�l is kerek �s meg�ll a leveg�ben. Jellegzetesen ifj�s�gi alkot�s, de azoknak a fajt�j�b�l, melyeket a szerz� «�rett» kor�ban is b�tran v�llalhat. A k�tetben az a sz�p, hogy minden van benne. Lit�ni�val kezd�dik, mely a g�r�g k�rusok dal�n sz�rnyal s boldog k�sz�nt�s�vel vid�ki �letk�peknek nyit utat.
- Illyés Gyula: Szerelem | Verspatika
- Illyés Gyula - Koszorú
- Fodor András, Somogy költője – duna-haz.com
- Illyés Gyula: Szekszárd felé
- Illyés Gyula versei - csendszirom.qwqw.hu
- Illyés Gyula - Kálváriára - Istenes versek
Illyés Gyula: Szerelem | Verspatika
Illyés Gyula - Koszorú
Fodor András, Somogy költője – duna-haz.com
Illyés Gyula: Fiatalok, ti Fiatalok, ti, tisztességre-nevelők, fiatalok, ti, bátorságra-lovalók, megszégyenítők azzal, ha megromlotok, bukásotokkal bennünket is büntetők, hűség-konok szívűre szorítva a vénülőt, fiatalok, ti lesztek, ti, az ok: emelt fővel halok. Illyés Gyula: Szabad vagyok Szabad vagyok, senki énrám nem hallgat; mindegy: ajkam áll-e némán vagy jajgat. Így kaptam a legsúlyosabb hatalmat – – – – – – – – – – – – Határoznom egyedül kell magamnak – –
Illyés Gyula: Szekszárd felé
Ez a bűntudat és bűnvállalás mindvégig jellemző lesz erkölcsi ítéleteire is, költészetére is. Folytatás itt Egyszer csak beleszeretünk egy arcba, egy lénybe, és akkor tulajdonképpen kialszik bennünk az a valami, amit filozófiának mernék nevezni, vagyis többé nem teszem föl azt a kérdést: miért létezik? A szerelemben egyszerre egy lény megfoghatatlan módon annyira evidenssé válik létezésével, hogy nem kérdezzük többé: miért is létezik? Szerelem Éjféli fürdés A tó ma tiszta, éber és oly éles fényü, mint a kés, lobogva lélekző tükör, mit lassu harcban összetör karom csapása. Nyugtalan heves fogakkal visszamar a mélyen megzavart elem. Legyőzve, lustán fekszem el és hallgatózom. Csillagok rebbennek csak, mint elhagyott egek vizébe zárt halak, tünődve úszó madarak. Elnézem őket, röptüket az irgalmatlan és süket egek között, én árva szörny, kit páncél nyom, heges közöny, ki mit se kér, és mit se vár, csak bámul hosszan és puhán; sikamló, sűrü pikkelyek lepik be sűrün szívemet, a mélyén édes-jó iszony, kitéphetetlen orv szigony, mit észrevétlen vert belém a víz, a víz, s a lassu mély.
Illyés Gyula versei - csendszirom.qwqw.hu
Az érettségi után a budapesti bölcsészkar magyar–francia szakos hallgatója lett. Már 1918–1919-ben kapcsolatba került a baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakkal. 1921 végén – a letartóztatás elől menekülve – emigrált. Bécsen, Berlinen keresztül 1922 márciusában érkezett meg Párizsba. Könyvkötő munkás, a Sorbonne hallgatója. Részt vett a baloldali emigráns mozgalmakban. Bekapcsolódott a francia és magyar avantgárd csoportok munkájába. 1926-ban – a körözési parancs elévülése után – hazatért. A Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka lett (1927–1936). Annak csődje után a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben (1937–1948). 1931-ben meghalt édesapja, majd édesanyja is. 1931-ben feleségül vette Juvancz Irmát. Különélési életszakaszok után 1939-ben elváltak. 1936 legvégén ismerte meg Kozmutza Flórát, akivel 1939-ben kötött haláláig tartó házasságot. Gyermekük Mária. Első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás).
Illyés Gyula - Kálváriára - Istenes versek
- Illyés Gyula: Szerelem | Verspatika
- Nem nem tem vírgula
- Walt Disney – Betyár, a hűséges tolvaj · Könyv · Moly
- Magyar motoros klub 1
- Újraindult a magyar kézifegyverfejlesztés
Az �letk�pekben filoz�fia, a filoz�fi�ban g�ny van �s a g�ny hol dacos s�rt�d�tts�gbe, hol hunyorg� cs�folkod�sba hajlik. A cs�folkod�s pedig... nos az m�g vagy t�z fel� hajlik tov�bb �s a hangulatok magukat sokszorozz�k. De nem is ez a b� �rad�s a fontos. A figyelemre m�lt�, mint minden k�lt�i alkot�sban, itt is a megeleven�t�s ereje; a falusi �letk�pekben ilyen r�szletek, ilyen hiteles k�pek vannak: Mit mondjak m�g? Hogy eb�dre mit ettem? le�lt csirk�k s�lt hull�it temettem, a g�z�s h�slevesb�l kis halott kopony�juk m�g szemk�zt villogott s a szem�tdombon, cserepek k�z�tt a tollaikat most is megtal�ln�m... A falusi k�pek r�szletei friss vil�g�t�sban t�nnek el�nk, a kutya csak�gy, mint a macska, �s a fazekas vagy a kov�cs, vagy a szobai l�gy, mely kioktatja a t�relmetlen k�lt�t... A k�lt�nek van �rz�ke a val�s�ghoz, de van az elvonthoz is. «K�s�rtet» c�m� verse a halottsirat� szokv�nyos sz�lamokon t�l �j von�sokkal �br�zolja azt az �ress�get, amit valakinek �r�k elt�n�se jelent. Nem engem sz�ntak, kik engem szerettek; magukat az�rt, hogy elvesz�tettek.
80 Francois Villon Balladái (Faludy átköltésében) Faludy Tárlata (Barokk költészet) 24. 50 Faludy Tárlata (Perzsa költészet) Faludy Tárlata (Latin költészet) FEJES Drámái FUCSKÓ MIKLÓS Próbazuhanás 6. 50 FÜST MILÁN Válogatás a Kossuth díjas írók sorozatban FÜVESKERT 1945-1995 20. 00 GOETHE JOHANN WOLFGANG Versek GÖMÖRI György Váltott hangokon Átváltozások Levél hanyatló Birodalomból Nyugtalan koranyár HOMÉROSZ Iliász (Olcsó Könyvtár) 4. 50 ILLYÉS GYULA Menet a ködben 7. 95 Szemben a támadással JÓNÁS CSABA Felderítés 7. 75 TAMÁS Bentlakás 8. 00 JÓZSEF ATTILA A Dunánál Már nem sajog (legszebb öregkori versei) Válogatott versei. (Megjelent József Attila születésének 100. évfordulójára 12. 50 Válogatott versek Európa diákkönyvtár Költeményei JUHÁSZ FERENC A szent tűzözön regéi A megváltó aranykard 6. 00 Írás egy jövedő őskoponyán KABDEBÓ LÓRÁNT Rögeszmerend KARAFIÁTH ORSOLYA Lotte Lenya titkos éneke – versek 8. 25 KARINTHY Magnóliakert FRICIKE Az emberke tragédiája KEMÉNY Játék méreggel és ellenméreggel 4.
Flóra szeretett volna segíteni József Attilán. Legutolsó csalódását József Attilának Flóra jelentette. Kötetei: 1922: Szépség koldusa 1925: Nem én kiáltok 1929: Nincsen apám, se anyám 1932: Tiszta szívvel Klárisok Medáliák Külvárosi éj 1934: Medvetánc 1936: Nagyon fáj Éjszaka-versek A versek közös jellemzője a szorongató magány, a konkrét pontból való elindulás, kóborlás az éjszakában, amely a társadalmi pusztulást mutatja metaforákkal, benne a költő helyzete, ars poeticája. A város peremén Elégia. 1933-ban keletkezett. 1933-as versei az intellektuális József Attilát tükrözik. A város peremén a munkásosztály történelemalakító hivatásáról szól, ezt a költő az emberiség megvalósult, illetve a jövőben lehetséges fejlődése szempontjából értelmezi. A költeményt olyan módszerrel indítja a költő, mely más hasonló jellegű verseiben (Óda, A Dunánál) is megfigyelhető. A lírai ént környező világ szemléleti képét kapjuk a hely ("a város peremén") és az idő ("alkony") megjelölésével. A konkrét kép a "Lelkünkre így ül ez a kor" sorral emelkedik általános szintre, és a lerakódás motívuma az emberi élet minőségének a jelzője lesz.
Ez időtől fogva igen ritkán már megjelennek versei, előbb az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillagban, majd az 1943-ban induló, az antifasiszta polgári humanizmus rövid életű folyóiratában, az Ezüstkorban, és a Thurzó Gábor irányításával egyértelműen katolikus antifasiszta Életben. Az ezekben megjelent összesen hat költemény már bekerült első verseskötetébe a háború után. Ezeknél korábbi próbálkozásait csak ujjgyakorlatoknak, előzményeknek tartotta, amelyeknek nincs helyük az érett megvalósításokban. 1944 májusában fejezte be az egyetemet, novemberben behívták katonának, és alakulatát hamarosan nyugatra vitték. Tulajdonképpen ott találkozott, bár csak szemtanúként, a háború borzalmaival: a lebombázott városok és falvak képeivel, a rémült és éhező emberekkel, a társadalmi fejetlenség kezdeteivel, de ami ezeknél is megrázóbb, lélekkavaróbb volt: a koncentrációs táborok hulláival és csontvázzá fagyott halálraszántjaival. Alapvetően részvétre beállított lelkiismeretében bűntudat és önvád alakult ki: vétlenül is úgy élte át a szörnyűséges bűnt, hogy akit nem sújtott, az maga is osztozik a felelősségben.