Mátyás Király Történetírója / Trónharcok Mátyás Halála Után
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve Képzőművészet A Mátyás-kori reneszánsz Mátyás és az építészet Teljes szövegű keresés A királyi pompa kifejtésének, a művészeti reprezentációnak egyik legfontosabb eszköze – a humanisták szerint is – az építészet volt. A budai várpalota Zsigmond király nagyszabású építkezéseit követően évtizedekig állt ugyanabban a formában, s csak Mátyás fogott hozzá jelentős átalakításába és kibővítésébe. Ezek a munkálatok kezdetben gótikus stílusban folytak, utóbb azonban ezt fölváltotta az all'antica építési mód. Ezt egyértelműen jelzik az ásatások során előkerült reneszánsz kőfaragványok. Az átépítés kiterjedt a palota legrégebbi, déli részére, ahol függőkert létesült; azután a palota központi, nagy udvarára, melynek képét teljesen megváltoztatták a több szinten végigfutó árkádsorral; végül a Zsigmond által építtetett Friss-palotára is, benne a hatalmas fogadóteremmel. Az 1470-es évek végétől működött Budán a firenzei Chimenti Camicia, aki feltehetően az építkezések vezetője volt.
Trónharcok Mátyás halála után
(Kis) Károly történetét, hogy a krónikairodalom hiányait kitöltse. Ehhez Lorenzo dei Monaci latin költeményét ültette át prózára kibővítve a szájhagyománnyal. Drági kérésére 1486-87-ben átdolgozta a 14. századi Krónikakompozíció hun történetét; kisebb módosításokkal és kiegészítésekkel átírta ennek elbeszélését 1342-ig; hozzácsatolta Küküllei I. Lajos életrajzát és a már említett Kis Károly-történetet. Az 1386-1458 közötti időszakot önállóan dolgozta ki, a továbbiakról futó áttekintést ad 1487. augusztus 17-ig. Anekdoták beillesztésével élvezetes olvasmánnyá tette a krónikát. Naprakészségét jellemzi, hogy az utolsó fejezetben Mátyás több hadisikere mellett elmeséli Bécs és Bécsújhely elfoglalását is, Bécsújhely pedig 1487. augusztus 17-én került Mátyás uralma alá. Függelékül csatolta Rogerius Carmen miserabilé ját, melynek szövege csak innen ismert. A teljes mű 1488-ban jelent meg, mely a korai magyar könyvművészet egyik figyelemre méltó reprezentánsa. Ebben az időben Budán nem működött nyomda, így a krónikát Brünnben (Brno) a Stahel műhelyében nyomtatták.
- Mátyás, a világ királya • Magyar Nemzeti Táncegyüttes - | Jegy.hu
- Adventi koszorú lila rózsaszín video
- Mátyás és az építészet | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
Mátyás, a világ királya - | Jegy.hu
Néhány perc múlva már a várkastély felé vezető Esterházy sétányon jártunk, ahol rövidesen felbukkant előttünk az épület megmaradt délkeleti szárnya a toronnyal és a háttérben az Öreg-tó. A vár első fénykora A történelem viharai alaposan megtépázták a várat, hiszen az eredetileg négy saroktornyos épületnek mára csak a keleti tornya maradt fenn. Ám, hogy milyen komoly erődítmény állt itt egykor, arról árulkodik az udvari főbejárattól a romterületen jól kivehető négy saroktorony, illetve a hozzájuk csatlakozó palotaszárnyak alapfalai. A várkastély megmaradt délkeleti szárnya a főbejárattól nézve Forrás: Kovács István A várkastélyt három sarkán olaszbástyás, a negyediken körbástyás vízivár veszi körül, és ez az egyetlen magyarországi vár, amelyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A várkastélyt részben a tóparti sétányon is körbe lehet járni. Első fénykora Luxemburgi Zsigmond királyhoz kötődik, aki 1397 és 1409 között – a korábbi tulajdonos, a Lackfi család által építtetett - "L" alakú kis vár helyén egyemeletes, négy saroktoronnyal rendelkező U alakú várkastélyt építtetett.
engedélyével. Bemutató: 2019. április 2. Nemzeti Táncszínház Az előadás a Nemzeti Táncszínház szervezésében jött létre. További mesedarabunkról ITT található információ.
Mátyás, a világ királya A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szólómesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja? ), a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk. A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Appelshofer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Díszlettervező: Tóth Kázmér Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa Rendező: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán
1489 őszén köszvénye kiújult, lábai bedagadtak, gyakran láz kínozta. Maga a király és környezete is "sejthetett" valamit. Mielőtt Bécsbe indult, fiára, Corvin Jánosra bízta a kincstárat, a budai várat, és átadta neki a Szent Koronát őrző láda kulcsát. Bakócz Tamás királyi titkár pedig 1490. március 12-én eladományozta bécsi házát… A világ királya Egy naiv, kedves népmonda mutatja, az utókornak mennyire fontos Mátyás emléke. E szerint a király a tízszeres túlerőben lévő ellenség elől húzódott vitézeivel a "Budai-hegy" gyomrába, amely menedéket nyújtva megnyílt előttük. Ott vár ma is. Kőasztal mellett ül, az asztalon egy aranypénz, amit őszülő szakálla lassan körbe-körbe nő. Ha harmadszor is körbeéri, Mátyás király és maroknyi harcosa felébred, elhagyja a barlangot. Visszamennek a hársfához, amelynek árnyékában mindannyian elfértek, amikor annak idején menedéket kerestek. A fa azóta rég kiszáradt már, de a király érkeztére újra kizöldül. A fa körül, a réten pedig várja már Mátyást a világ minden királya és császára teljes seregével együtt, hogy a világ uralkodójává válassza.