Polonyi Gyöngyi Lánya
A Fűre lépni szabad és az Esős vasárnap mellett szerepelt A kőszívű ember fiai, valamint a Napló szerelmeimnek című filmben is. A színésznő a diplomázása után egy évadra a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, 1965-tól a Thália Színház tagja volt. Már főiskolásként több szerepet játszott a Thália Színházban, néhány év alatt főszerepek sorát alakította, játszott erős tartású drámai nőalakokat, később inkább kisebb karakterszerepekben volt látható. Szerepei között megtalálható Reich Kató (Fejes Endre: Rozsdatemető), Irina (Csehov: Három nővér), Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő), Maria (Hemingway: Akiért a harang szól), Melinda (Katona József: Bánk bán), Fehérvállú (Szép asszonyok egy gazdag házban), Anna (Wojtyla: Az aranyműves boltja). Polónyi Gyöngyi utoljára a Thália Színházban játszott, amelynek csaknem három évtizedig a tagja volt.
- Polónyi Gyöngyi: egy színésznő két élete | Senior.hu
- Polonyi gyongyi lánya
- 25 évig nem filmezhetett, pedig imádta a közönség
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Szigligeti Ede: Liliomfi
- UrbFace - Az Anker-palota
- Kultúra: Elhunyt Polónyi Gyöngyi - NOL.hu
- Esős vasárnap – Polónyi Gyöngyire emlékezünk
Polónyi Gyöngyi: egy színésznő két élete | Senior.hu
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika A szép nőnek minden könnyen megy. A szép nőt körülveszik a férfiak, lesik minden kívánságát, ajánlatokkal bombázzák, a tenyerükön hordozzák. A szép nő sikerre született és kiváltságokat élvez. Mondatok, amelyeknek a fele sem igaz. Mert olykor valóban sokat jelenthet az előnyös külső. A szerelemben, a munkában, a karrierben, az érvényesülésben – az élet minden területén. Ugyanakkor megszámlálhatatlan történetet olvasni különleges szépségű nőkről, akik soha nem találták meg az igazi boldogságot, akik hiába vágytak harmóniára, lelki békére, szerető, megértő társra. Akiknek inkább átok volt a gyönyörű külső, mintsem ajándék a teremtőtől… "A végzet asszonyát látták bennem a férfiak. De egész életemben egyet sem tudtam megtartani. Túlságosan önálló voltam hozzájuk, olyan tulajdonságokkal, gondolatokkal, amiket már nem tartottak praktikusnak egy úgynevezett csinibabától. Soha nem tudtam a férfiaknak parancsolni, pedig valahogy kellene irányítani őket, de nekem ez nem jött össze.
Polonyi gyongyi lánya
A munkálatokat a Grünwald testvérek ( Ármin, Mór, Salamon, Lajos és Vilmos) és a Schiffer Miksa cége végezte. Az alapozásnál elsők között alkalmazták az ekkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezetet. A munkákkal 1910-ben lettek készen. A középső torony tején sasok tartanak egy földgömböt. A torony két oldalán egy-egy nőalak látható, széttárt kezeikben az elmúlást jelképező homokórákkal. Ezeket a szobrokat Markup Béla készítette el. A timpanon közepén található mélyedésben eredetileg egy anker, azaz horgony volt elhelyezve, ami a biztonság és a remény jelképe. A Deák téri homlokzatot díszítő oszlopsor alatt Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített domborművet láthatunk. Az oszlopsor oldalainál egy-egy obeliszk is állt, amelyeket 1941-ben bontottak le. A tetőt 35 különféle, sárgaszínű Zsolnay-kerámiával díszítették. Az Anker Biztosító Társaság épülete 1916-tól a Prudentia Nemzetközi Élet és Tőkegyűjtő Rt., illetve 1939-től a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet Rt. központja is volt.
25 évig nem filmezhetett, pedig imádta a közönség
VI. kerület, Deák Ferenc tér 6., Bajcsy-Zsilinszky út 1., Anker köz 1-3., 2-4., Király utca 2-4. Az Anker-palota LEÁNYKERESKEDELEM ÉS SORSANALÍZIS A korábban itt álló földszintes lakóházat 1863-ban építette át Petrovics Demeter (1799-1862) szobrász özvegye Pollack Ágoston terve alapján. Az átépítést követően az ingatlant rögtön megvette az örmény származású bobdai Gyertyánffy István (1834-1930) pedagógus, tanügyi író, muzeológus, aki 1864-ban négyemeletes épületté bővítette ki frissen megszerzett tulajdonát. A "Fehér lúdként" is ismert épületben arról volt nevezetes, hogy itt szedtek először Budapesten kapupénzt és szintén itt tüntették fel először a kapualjban a lakók névsorát. A ház földszintjén működött a Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet imaháza és a csak zsidó kávéházként emlegetett "Herzl", amelyet a család Zsófia nevű lánya üzemeltetett. Ez a kávéház volt a pesti házasságszerzők, vagyis a sadchenek törzshelye, ahol jó pénzért szinte mindenkinek találtak eladósorban lévő szép, de szegény, vagy csúnya, ám de gazdag feleséget.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Szigligeti Ede: Liliomfi
UrbFace - Az Anker-palota
- Alsol kenőcs mire jó jo malone
- UrbFace - Az Anker-palota
- Polonyi gyongyi lánya
Kultúra: Elhunyt Polónyi Gyöngyi - NOL.hu
Esős vasárnap – Polónyi Gyöngyire emlékezünk
Pfeifer Ignác (1868-1941) vegyészmérnök, egyetemi tanár vezetése alatt az Anker köz 2-ben működött 1910 és 1919 között a szabadkőműves szellemiségű Galilei Kör. Pfeifert a Tanácsköztársaság alatt a szociális termelési népbiztosság vegyészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az Anker-palota előtt 1915. szeptember 12-én avatták fel a Nemzeti Áldozatkészség szobrát, amelyet Sidló Ferenc mintázott meg. 1924 novemberében a szobrot eltávolították a Deák térről és a Ludovika udvarán állították fel. Budapest 1944-1945-ös ostroma után a szobrot szétdarabolták. Már csak az épület nagysága miatt is, a hatalmas méretű bérháznak rengeteg híres lakója volt. 1911-től például itt élt dr. Bródy Dániel lapszerkesztő, fővárosi képviselő; a negyvenes évektől dr. Buzágh Aladár (1895-1962) Európa-hírű kémikus, akadémikus; a második emelten Szondi Lipót (1893-1986) a sorsanalízis kidolgozója tengette napjait. Ösztöndiagnosztikai tesztje Szondi-teszt néven vált világhírűvé. Szintén itt hajtotta le álomra a fejét Kálmán Béla (1921-) fotóművész, aki 1945-től önálló műtermet is berendezett az Anker-palotában.