Ilyenkor nem teljesülnek a beszédaktus feltételei, a megnyilatkozás megsérti a racionális vita szabályait, nem helytálló az érvelés, és implauzibilis – miközben ezek ellenkezője látszik. Jegyzetek [ szerkesztés] Hivatkozások [ szerkesztés] Margitay Tihamér, Az érvelés mestersége. Typotex Kft, 2007. [1] Zemplén Gábor-Kutrovátz Gábor, Érvelés-tanulmányok. BME FiTuTö, 2012. [2] Archiválva 2013. június 12-i dátummal a Wayback Machine -ben Bognár László, Forrai Gábor (szerk. ), Esszéírás és informális logika. [3] Forgács, G. : Az érvelés mint lehetséges tudomány, Az Integrálás nehézségei; Élet és Tudomány (2015. ) [1] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Besorolási sémák ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen címke; nincs megadva szöveg a(z) nevű lábjegyzeteknek
mvivi { Elismert} válasza 5 éve Szerintem ennyi éppen elég, és lényegretörő is. 0 Wanouch Alapvetően jó. Viszont ha jól látom középiskolai felvételire készülsz- arra kevés. (Saját tapasztalat: hiába írtam tele másfél sor híján az oldalt, csak 9 mondatvégi írásjel volt a fogalmazásban a rengeteg többszörösen összetett mondat miatt, így a terjedelemre járó pontot levonták, mert az csak 10 mondattól jár... ) Alapvetően jó dolognak tartom, hogy összetett mondatokat komponálsz, összetett és fejlett gondolkodásmődra utal, azonban -főleg az iskolai feladatokban- amennyire lehet érdemes minél egyszerűbben megfogalmazni a gondolataidat, esetleg olyankor is mondat végi írásjelet tenni, mikor alapvetően egyszerűen hozzáfűznél egy következő mondatrészt. Például: "A pénz ad egy bizonyos szabadságot, biztonságérzetet. Szerintem ez fontos. " Vagy akár utána is ténymegállapításként lehet közölni, hogy "Az alapvető szükségletekhez mindenképp pénzre van szükségünk. Ha állandóan... ". Esetleg még szerintem azzal lehet kiegészíteni, hogy ahhoz hogy megteremtse az ember a pénz állandóan rohan, elfoglalt, és amúgy sincs ideje élvezni.
március 20, 2017 Miért kell sok fogalmazást írni? Rettenetes kín a legtöbb tanulónak. Mit értünk fogalmazásírás alatt? Már az általános iskola alsó és felső tagozatában írunk fogalmazást. Amikor fogalmazást írunk, tulajdonképpen leírjuk egy élményünket, vagy panaszunkat valamivel kapcsolatban, vagy kérésünket valaki felé, de még sok más egyéb témáról is írhatunk. Amikor levelezünk, chat-elünk, blogolunk, beírunk egy áruházi panaszkönyvbe, és így tovább, akkor is tulajdonképpen fogalmazást írunk, bizonyos szabályok alapján. Azaz, a különböző stílusban és különböző célból/okból megírt fogalmazások különböző fogalmazási kategóriákba tartoznak, tehát különböző szabályok vonatkoznak rájuk. Íme néhány példa: – esszé – leíró vagy érvelő fogalmazás – kritika – ismertetés – panasz. Egy érvelő fogalmazást például valószínűleg nem írhatunk meg egy leíró fogalmazás stílusában, hiszen mondanivalónk állításokon és azok megindoklásán, illetve megcáfolásán alapul, nem pedig egy bizonyos dolog, táj, ember stb.
Sok ilyen "példa" kering akár az interneten is -például beszélgetés az öreg indiánnal, hogy nem érti, hogy miért áldozza fel a fehér embeer az életét és az egészségét a pénzért, hogy aztán később a pénzen megpróbálja visszaszerezni az egészségét, az a gondolatmenet ami a munkábajárást-pénzkeresést-lakásfenntartást hozza hasonló kapcsolatba, stb. Nem tudom mennyire érdekel a pszichológia/emberi lélektan, de ha gondolod utánanézhetsz a Maslow-piramisnak is. Ez a modell is azt támaszthatja alá amit te is leírtál: a szintek közül (5-7-8, attól függ melyik forrást nézed) ha jól megvizsgáljuk akkor csupán az elsőhöz, az legalapvetőbbhöz a fiziológiai szükségletekhez (evés, ivás,... ) van szükség feltétlenül pénzre, a többihez vagy (jó esetben) nincs is szükség pénzre, vagy csak bizonyos módjaihoz -úgy mint az önmegvalósítás bizonyos formái. Remélem tudtam segíteni 0
Gondold át, hogy mi tartozik oda, pl a környezetszennyezéshez a pazarlás, meg hogy messziről jönnek az alapanyagok, stb, nézd meg, hogy ezek tényleg igazak-e (pl hírekből lehet tudni, hogy a McDonald's-ot érinti a németországi sertés botrány, amiből következik, hogy onnan jön a hús. Ja, hogy ehhez tájékozottnak kell lenni? Ez van. Nézz szét a neten, hogy milyen hírek vannak. Botrány volt, mert védett területre épült egy kajálda? Vedd észre a lényeget: a cég szarik a környezetre. Ilyeneket keress, olvass, gondolkodj, írj.
Ez már konkért, hiteles, ellenőrizhető, hiszen aki kétkedik, az utána tud járni. "Ez régebben elképzelhetetlen volt. " Ló volt elképzelhetetlen, régen is lehetett gyerekzsúrra lekötni helyeket, csak akkor még nem éltél. Polgári családok kislánya és barátnői szépen leültek a cukrászdába, és zsúroztak. Az egy másik kérdés, hogy egy ideje divat a 6-7 éveseket is zsúroztatni, de ez nem tudom mióta van így. "Napjainkban a gyorsétterem részben átvette a családi asztal szerepét, ami negatívan hat a familiáris közösségre. " Alátámasztás? Latin szavaktól nem leszel okosabb. Miben vette át? Sokan mennek vasárnap mekibe? Ez így konrétan nem tudom hogy igaz-e egyébként. Mellesleg ah együtt eszik a család akkor miért nem mindegy hogy hol? Valaki kimutatta, hogy a gyorséttermi étkezés árt a gyerekeknek? ÉS a fő probléma: ezek eddig rizsák voltak, összehordott közhelyek, amik vagy igazak, vagy nem. Sehol egy érvelés. Válassz ki egy témát, pl a gyorséttermek környezetszennyezőek, vagy a gyorséttermek család ellenesek, stb, de lehet pozitív is, pl a gyorséttermek talán mégse olyan károsak az egészségre, mint hittük.
A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amelynek igazsága felől az érvelő meg akar győzni, az az állítás, amely az érvelés többi állításából következik. Az érveléshez tartozó többi állítás, a premisszák, az érvek hivatottak alátámasztani a konklúziót, ezek szolgáltatnak bizonyítékot, indokokat a konklúzióhoz, illetve ezek vonják maguk után a konklúziót. Az érvelések állításokból állnak, melyek információtartalommal rendelkező kijelentő mondatok, meghatározott igazságértékkel rendelkeznek. Az érvelés elemzéséhez fel kell tárni a következtetés logikai szerkezetét, azaz a premisszák és konklúzió(k) közti kapcsolatot. Ehhez szükséges, hogy a szövegben felismerjük őket – ehhez nyújtanak segítséget a premissza - és konklúziójelzők. Konklúziójelzők: "tehát", "ezért", "így", "ebből látszik", "következtetésképpen", "a fentiekből látszik", "ebből kifolyólag", "arra jutunk, hogy", stb. (Nem mindig van a szövegben explicit, azaz megjelenített konklúzió, ilyenkor a premisszákból kell következtetnünk rá. )
Ne szajkózd mások véleményét, alakíts ki sajátot, de hivatkozhatsz másokra mint alátámasztás. Csak ne legyen ugyanaz, amit más is mondott. "Sokat gondolkodtam a feladaton, még a neten is megpróbáltam segítséget kérni. " Ki nem szarja le? A lényeg, hogy mire jutottál. A megoldás útja szintén csak akkor érdekes, ha a problémával kapcsolatos. Pl elmész gyorsétterembe, hogy kipróbáld, tapasztalatot szerezz. "A gyorséttermekben való étkezés tipikus jelensége a mai rohanó világnak. " Mivel támasztod alá? Nő a gyorséttermek forgalma egy főre vetítve? Az összes gyorséttermek száma nőtt a világon/nálunk? Honnan szeded az adatot? A rohanó világ egy toposz, egy sablon. Nem lesz jobb tőle, ha leírod. Az a ciki ez ilyen fogalmazásoknál, hogy a vakvilágba puffogtatott általánosság szart se érsz, valamivel alá kell támasztani. "Az idő mintha felgyorsult volna, mindenki siet, percre ki van számolva az embereek ideje. " Gyorsabban jár az órád? Mert ha nem, akkor nem gyorsult az idő. Ez eddig egy filozófiai blabla, semmi érv nincs benne.
Érvelés értékelése: erős-e; következik-e a premisszákból a konklúzió, érvényes-e; igazak-e a premisszák? Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható: - valamilyen módon el kell köteleződni ezek egyike mellett - megengedett műveletek: lényegtelen részek törlése, implicit információk hozzáadása, beszédaktusok sorrendjének átrendezése, átalakítása - jóindulat elvének betartása Érvelések két fő csoportja [ szerkesztés] Deduktív érvelésnek nevezzük azt, amelyben a premisszák garantálják a konklúzió igazságát, tehát az általánostól az egyéni fele haladunk. Ezzel ellentétben, induktív érvelésről akkor beszélünk, ha a premisszák csak valószínűsítik a konklúzió igazságát, nem garantálják azt. Az utóbbi esetben az egyénitől az általános fele haladunk. Érvelés kritika [ szerkesztés] Fel kell tennünk két kérdést: Valóban következik a premisszákból a konklúzió? Tényleg igazak a premisszák? Érvelési hiba: Hibás egy megnyilatkozás a racionális vitában, ha a vita egésze szempontjából nem segíti, hanem nehezíti a vita céljának elérését, a helyes álláspont megtalálását.