Lépésről lépésre segíti a bankszektor a zöldülés folyamatát Napjaink gazdaságában egyre inkább megkerülhetetlenné válik az ESG célkitűzések figyelembevétele. Az Európai Unió jogalkotása, az ENSZ közelmúltban lezárult COP26 konferenciáján kialakított célkitűzéseket is figyelembe véve, sürgető feladatok elé állítják a piaci szereplőket a gazdaság valamennyi ágazatában. A fenntartható gazdaság felé történő átmenetnek a banki hitelügyleteket érintő egyes kihívásait Sári Attila, a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának szenior ügyvédje foglalja össze. A Visa új NFT programot indít digitális művészeknek A Visa új, egyéves programot indít az NFT-k (non-fungible token) iránt érdeklődő alkotók számára, ezzel segítve a digitális művészeknek, zenészeknek, divattervezőknek és filmkészítőknek kiaknázni az új eszközben rejlő üzleti lehetőségeket. Kiderült, milyen biztosításokat kötnek a kkv-k Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből.
Mennyi is az annyi? A tranzakciós illeték 0, 3 százalékos értéke nem tűnik soknak, pedig ez már bizony észrevehető mértékű összeggel is terhelheti a pénztárcánkat, ha pedig sokat utalunk, akkor egészen fájó lehet. Az illeték ugyanis maximálva van, de csak átutalásonként, nem havi szinten, így aztán ha sokat utalunk, akkor az adó sokszor íródik jóvá. De nézzük is megy egy interaktív ábrán, hogy mennyibe kerül ez átutalásonként. 20 ezer forint alatt értelemszerűen 0 forint a tranzakciós adó összege, és ahhoz, hogy elérjük a 6000 forintos plafont, legalább 2 millió forintot kell átutalnunk. Ez valóban kis öszegnek tűnhet, de annak függvényében, hogy a bankok adminisztratív teendőit növeli (ezáltal tovább drágítva az amúgy is drága magyar bankrendszert), a központi költségvetésnek nem jelent nagy bevételt. Ráadásul vannak további költségek, amelyeket - közvetett módon - a tranzakciós illeték idéz elő. Kisebbfajta háború zajlik A tranzakciós illeték természetesen nem tetszik a bankoknak. Az adót eredendően a bankok sarcolására találta ki a kormányzat a bankadóval együtt, de ahogy az várható volt, végül a fogyasztók fizetik meg.
Ennek megfelelően a lakosság által vezetett bankszámlák száma is konszolidálódott. Habár a készpénzes fizetésnek is vannak közgazdasági költségei (például készpénztartás biztonsága, a bankjegyek elhasználódása, nulla kamat), a banki csatornán történő fizetés drágítása racionálisan a készpénzes fizetési megoldások felé tereli a gazdasági szereplőket. Ennek egyik nagy hátránya a gazdaság szürkítése, mivel a készpénzes fizetést nehezebb nyomon követni. Emellett hátrányként említhető még az ellenőrzött tőkepiacok csökkenése, hiszen az otthon tartott készpénzt nem lehet befektetni. Az állam a jogszabály meghozatalakor igyekezett fellépni a nem kívánt mellékhatások ellen a készpénzfelvétel drágításával, amit 0, 6 százalékos tranzakciós illeték terhel. A folyamatos banki illetékkötelezettséggel szemben viszont az egyszeri költségként betudható készpénzfelvételi illeték csupán lassítja a tartós készpénzállomány kiépülését. Hasonló cikkeink: Lakásvásárlási illeték, Falusi CSOK, CSOK, Örökösödési illeték,
Márpedig a fideszes honatyai attitűd megváltozásának vajmi kevés az esélye, már csak azért sem, mert a kormánypárti képviselők alig két hónapja a saját pénzügyminiszterüknek sem átallottak ellentmondani. Varga Mihály ugyanis 800 forintban kívánta maximálni a 20 ezer forintot meghaladó átutalások után fizetendő illetéket, ami most tranzakciónként 0, 3 százalék, felső határa azonban nincsen. Az e változást szentesíteni hivatott törvényjavaslatát a pénzügyi tárca vezetője március végén be is terjesztette az Országgyűlés elé, miután arra a kormány áldását adta. Csakhogy azt követően hamar kiderült, kell a pénz a családvédelmi akcióterv végrehajtásához, emiatt a fideszes Bánki Erik vezette gazdasági bizottság kivetette a törvényjavaslatból az illeték mérséklését célzó passzust. Két- és félszeresére nőtt a készpénzforgalom Igaz, Patai sem kerget rózsaszín álmokat. A Világgazdaságban csütörtökön megjelent interjújában ugyanis úgy vélte, a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése nem lesz gyors folyamat.
Közben viszont olyan, kétségkívül hatékony és áttörő, de egyben költséges megoldásokra kötelezik a bankrendszert, mint az azonnali fizetési rendszer bevezetése, amit azok nem is tudtak hatékonyan, határidőre végrehajtani. Az AFR segítségével 5 másodpercen belül megérkezhet az utalásunk, és ehhez a másik fél számlaszámát sem kell ismernünk. Az utalás hétvégente és éjszakánként is lehetővé teszi az utalást. Ez rendkívül nagy előrelépés, és minden bizonnyal sokkal népszerűbbé teszi az elektronikus fizetési megoldást. Ne fizess feleslegesen sokat a bankodnak: válts számlát a Pénzcentrum kalkulátorában! Viszont okkal merül fel egy kérdés: ha a döntéshozó annyira fontosnak tartotta az elektronikus fizetési formák elterjedését és népszerűsítését, hogy a magyar bankrendszer teljes kapacitását leterhelő fejlesztésre kötelezte őket, akkor miért tartja fent továbbra is a tranzakciós adót? Mert bár hiába tudunk nagyjából annyi idő alatt pénzt utalni majd, mintha a pénztárcánkból kivennénk a készpénzt és átadni a mellettünk állónak, ha előbbit továbbra is 0, 3 százalékos adó sújtja.
Méghozzá a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra. Így egyebek mellett az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására. Nem kell megfizetni például ezt az illetéket a csoportfinanszírozási tevékenységre (angol kifejezéssel: cash pool-ra), feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti. Illetékként a pénzforgalmi szolgáltatóknak azt az összeget kell befizetniük, amellyel a fizető fél fizetési számláját megterhelik. Magánszemély fizetési számlájáról történő átutalás esetén utalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg képezi a tranzakciós illeték alapját. Az illeték mértéke az illeték alapjának 0, 3 százaléka, de műveletenként maximum 6 ezer forint. Kivéve a készpénzkifizetést, mert azt duplaakkora, 0, 6 százalékos illeték terhel és itt nincs meghatározva felső összegkorlát.