A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével megszüntette az adós ellen folyó végrehajtási eljárást. Az ügyben a végrehajtást kérő az Intrum Hitel Zrt. volt és bár korábban az első fokon eljáró bíróság szerint az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás rendben volt a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződésben, a másodfokú bíróság ezt a megállapítást nem osztotta. A fellebbviteli bíróság helyt adott az adósi képviselet által előadott fellebbezésnek és ítéletében megállapította, hogy "… a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat adós általi viselésére, a kölcsönösszeg deviza alapú visszafizetésére vonatkozó rendelkezései nem tekinthetők világosnak és érthetőnek, ezért a 2/2014. PJE határozat értelmében a Ptk. 209. § (4) bekezdése szerint tisztességtelenek, ezért a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése alapján semmisek. " A szerződés tehát teljes egészében érvénytelen, ezért a bíróság ezen ítélete a folyamatban lévő végrehajtási eljárást is megszüntette. Az adóst a perben dr. Orgován István ügyvéd képviselte.
A megszüntetés iránti igény tényleges oka a követelés elévülése, amire a Vht. 41. § szerint hivatkozhat az adós, és ha nemperes úton nem szüntethető meg a végrehajtás, akkor már csak a per marad. Egyébként olvasd el a végrehajtást megszüntető ítélet rendelkezését! Érdemben valami olyasmiről szól, hogy "a bíróság a jelvényszálahány/évszám. számú végrehajtást megszünteti". Ha ez az ügyszám nem azonos az itt tárgyalt, és szerinted megszüntetendő végrehajtás ügyszámával, akkor ez a végrehajtás zavartalanul folyhat tovább, amíg a végrehajtást kérő rá nem bólint, vagy ennek hiányában a bíróság ítéletben ki nem mondja ennek is a megszüntetését. Kovács_Béla_Sándor 2020. 12:11 Igen. 2020. 11:48 és ebben az esetben ez is végrehajtás megszüntetési per hivatkozással a főkötelezett végrehajtásának megszűnésére? 2020. 11:40 Eddig se mondtunk mást. Csak ezt a megszűnést nem tudod peren kívük érvényesíteni. 2020. 11:07 Köszönöm gerbera "A mellékkötelezettek, mint járulékos kötelezettek helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a főkövetelés meg nem szűnik, illetve amíg a főkövetelés a főkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthető. "
chevron_right Letiltás munkavállalótól 2015. 10. 15., 15:24 0 Tisztelt Szakértők! A kérdés a következő a munkáltató p értesítést kap a NAV-tól, hogy egyik munkavállalójától tiltson le egy meghatározott összeget, amiről a munkavállaló nem tud. A munkavállaló meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát, mivel máshol kap ajánlatot. Ha például a hónap közepén szűnik meg a munkaviszonya, akkor is következő hónap elején kell a fél hónap nettó munkabérének a 33 százalékát elutalni a munkáltatónak a NAV által megadott végrehajtási számlára? Az elsőként beadott fizetési kérelem a NAV-hoz megállítja a végrehajtási folyamatot, vagyis a határozat jogerőre emelkedéséig nem kell fizetnie a munkáltatónak a NAV felé a munkavállaló bérének a 33 százalékát? Van más lehetőség is erre? Ha a munkavállaló másik munkáltatónál idénymunkát vagy alkalmi munkát vállal, akkor mikor kell ezután a másik munkáltatónál letiltani a béréből, ha a következő munkáltató is értesítést kap az adóhatóságtól? Ha a következő hónapokban a munkavállaló néhány napra a korábbi munkáltatójához visszatérne dolgozni, a tartozása még nem lenne kifizetve és a behajtás nem szünetelne, akkor a korábbi munkáltatónak továbbra is kellene letiltani az alkalmi napok munkabéréből is, azért mert korábban értesítette a NAV a letiltásról?
A javaslat kimondja, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében a fizetési felhíváson és az átvezetésen túl az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosít. A javaslat – a hatékony eljárás, továbbá az adósok érdekeinek védelme érdekében – rögzíti, hogy a pénzkövetelést elsősorban átvezetéssel kell behajtani. A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza az ingó- és az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben a tartozás megfizetése nem kerül veszélybe, a javaslat lehetővé teszi az adós számára kedvezőbb kiegyenlítés lehetőségét. Az adós és a végrehajtást kérő számára is kedvező fedezetcserének az sem lesz akadálya, ha a végrehajtási eljárás felfüggesztés, vagy szünetelés alatt áll, hiszen ez mindkét fél érdeke. Szintén gyakorlati tapasztalatok alapján nem lesz akadálya annak, hogy – kedvező piaci feltételek esetén – a szünetelő, vagy felfüggesztett végrehajtási eljárás alatt – az adós kérelme alapján – a lefoglalt ingatlant értékesíteni tudja az adóhatóság.
Mit tegyünk, ha a NAV törölte az adószámunkat, milyen hatással van ez a cég további működésére? Cikkünkből többek között ezt is megtudhatja. Az adózás rendjéről szóló törvény változásával megszűnt az adószámok felfüggesztése, ezért a NAV már automatikusan törli azokat, ha az adózó elmulasztja beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét és ennek a NAV felhívására sem tesz eleget. Ezt követően a NAV kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál az adózó megszűntnek nyilvánítását. Az adóhatóság akkor is törölheti az adószámot, ha az adózó nem található meg a székhelyén, vagy az adózónak küldött iratot két egymást követő alkalommal a címzett ismeretlensége, vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt nem lehetett kézbesíteni. Akkor is törlik az adószámot, ha az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, vagy nem jelentett be törvényes képviselőt vagy az nem valós személy, illetve az adózó nem küldi meg az Áfa összesítőt a NAV-nak. Amennyiben törlik adószámát az adózó jogszerűen nem tud számlát kibocsátani és azt üzleti partnerei sem fogadhatják be, mert a NAV fiktívnek fogja minősíteni az üzleti partnerével létrejött gazdasági eseményt.
Guggi # 2020. 11. 17. 13:42 Igen, én is így gondolom, de nem tudhatom mi a másik fél gondolata! Egyetértek veled hogy sztem is ez lesz az eljárás folyamata amit leírtál tehát hogy a Vht. 41-et le kell folytatni, de én kértem emailben a végrehajtó kamarától egy állásfoglalást és onnan még várom a választ ami kb. 3 nap. gerbera317 2020. 12:55 Egy pert már elveszített. Miért akarna mégegyet, ahol gyakorlatilag ugyanazt a dolgot bírálják el, tehát a per kimenetele előre borítékolható? 2020. 12:47 Köszönöm Igen! világos! és még egyszer nagyon köszönöm! az lehet még ennek az érdekessége ha a végrehajtást kérő elutasítja a Vht. 41 szerint eljárást tehát nem járul hozzá a végrehajtás megszüntetéséhez és teszi mindezt úgy hogy tudja, hogy a főkövetelés elévült! hiszen tudja mert az ítéletet megkapta! vajon vállalja e egy új per költségét annak tudatában hogy számára ez nem lesz egy nyerő per? erről mi a véleményed? 2020. 12:12 Nem tudom, hogy a zálogkötelezett mellékkötelzett-e, de egy próbát megérhet.
A törvényjavaslat háttérjogszabálya a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht. ) – az csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez valóban indokolt. A javaslat a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adósok mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adóst terhelik. A költségek részletes szabályozásáról miniszteri rendelet szól majd, de a törvényjavaslat tartalmazza a költségminimum meghatározását és annak összegét: ez ingóság és ingatlan lefoglalása esetén 5000 forint. A javaslat megtartja a korábbi adózás rendjéről szóló törvény kiegyenlítési sorrendre vonatkozó rendelkezéseit. Kiegészítésként építi be a Közösséget megillető hagyományos saját forrásból fennálló követeléseket. Ugyanígy a korábbi adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megtartásával szabályozza a javaslat a visszatartási jog gyakorlása során követendő kiegyenlítési sorrendet is.
A módosítástól az önkéntes teljesítési kedv élénkülését várják. A javaslat régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit: fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén. A javaslat a korábbi szabályokkal egyezően tartalmazza a végrehajtási eljárás során kiszabható mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat. Új elemként vezeti be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét, mert gyakran előfordul, hogy a végrehajtást nem maga az adós, hanem valamely hozzátartozója akadályozza A javaslat változatlan formában tartalmazza az adóhatósági egyezség szabályrendszerét. Az időhúzásra szolgáló, nem valós jogsérelmet orvosoltatni kívánó kifogások benyújtásának megszüntetése érdekében a javaslat újraszabályozza a végrehajtási kifogás halasztó hatályát. A javaslat a törvényszéki végrehajtók feladatainak 2019. január 1. napjával az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatosan meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét.
"A javaslat szabályozása a végrehajtás felfüggesztését három módon teszi lehetővé: hivatalból, a felettes szerv rendelkezésére, illetve kérelemre. A három mód a szabályozásában pontosan meghatározott és egymástól jól elhatárolt. Ez alapján továbbra sincs mód a végrehajtás felfüggesztését azon az alapon kérelmezni, hogy a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése várható. A javaslatban szabályozásra kerül a végrehajtás méltányolható okra tekintettel történő felfüggesztése. Ezzel összefüggésben – a Vht. -vel egyezően – a javaslat példálózó jellegű felsorolást is tartalmaz a méltányolható okok vonatkozásában. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a kiemelt esetkörökön kívül egyéb olyan körülményt is méltányoljon az adóhatóság a végrehajtás során" – olvasható az indokolásban. A javaslat a korábbi szabályozás egyes elemeinek megtartása mellett újraszabályozza a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit. Újdonság, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén kizárólag a tartozás esedékességét követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás.