A történeti áttekintést, a feudalizmus, majd a kapitalizmus kori jellemzők bemutatását követően megismerkedhetünk a viselet egyes elemeivel, az egyes ruhadarabokkal, egyrészt funkciójuk, másrészt alapanyaguk szerint csoportosítva. További besorolást jelent az öltözetelemek nemek, ezen belül is a különböző korosztályok szerinti csoportosítása. Ezután tájegységenként kerül sor egy-egy közösség viseletkultúrájának ismertetésére. Végül, mintegy függelékként csatlakozik a könyv végére a "kivetkőzés", illetve "átöltözés" gondolatköre, a népviselet elmúlása. A szerző tekintetbe vette annak lehetőségét is, hogy a táji sajátosságok megismertetésével, hangsúlyozásával a jelmeztervezők rekonstruálhassák, színpadra álmodhassák egy-egy táj vagy falu öltözetét. Flórián Mária - "A nép követte a szabást" "A kötet címében – Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában – nem népviselet, hanem paraszti öltözködés szerepel, mint aminek több évszázadok alakulásáról az alábbiakban szó lesz. Ugyanis a népviselet fogalomba manapság minden belefér: a 20. század eleji polgári divatból "parasztosodott" csipkés-gyöngyös ruhafélék, a Szent István-napi körmeneten megjelenő falusiak egykori népviseletét felidéző, ma alkalmi öltözete, de a "magyaros" ruhák is. "
A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. Pünkösdikirály-választás A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Mátkálás Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése.
Ilyen fontos megkülönböztetés volt az leányok és asszonyok közti státusz elválasztása. Erre a legáltalánosabb módszer a fejrevalók, kendők, fejviselet megválasztása. A leányok szinte az összes népművészeti tájegységen pártát hordtak férjhezmenetelükig. Ezek mérete és megkötése régiónként változott. A leghíresebb pártaviselet a kalotaszegi gyöngyös párta, amely kitűnik gazdag gyöngydíszítésével. Ezt a lány konfirmálására kapta és egészen az esküvőjéig hordta. Sárközi párta Az asszonyok legősibb fejfedője a főkötő volt, amely a 16-17. században a nemesi öltözködésből került át. A főkötőt az újasszony a nászéjszakán kapta meg, és egészen halálig hordta. Ezekből létezett alófőkötő és felső főkötő. Előbbinek előlapja és hátlapja is volt. Tájegységenként változott, hogy kötötték meg, de általában az áll alatt vagy a tarkón rögzítették. A felsőfőkötőt általában ünnepekre hordták, az újmenyecske is ilyet kapott. Díszesebbek voltak, mint a mindennapi viselet. Menyecske hímzett gyolcs főkötőben Később a főkötőket felváltotta a fejkendő, amely a 20. század elején terjedt el.