Varga Márton Kertészeti

Kategória: Szolgáltatásaink TEREMBÉRLÉS Iskolánkban tornaterem és tanterem bérlésére van lehetőség. A szolgáltatások igénybevétele az aktuális járványügyi szabályok szerint változhat, ezért a megadott elérhetőségeken érdeklődjenek az aktuális helyzetről. Az intézmény előzetes írásos megrendelés alapján adhatja bérbe helyiségeit. A megrendelést a gondnok, illetve az iskola központi e-mail címére lehet megküldeni. Minden megrendelést írásos visszaigazolás követ. Minden esetben bérleti szerződést kell kötni, melynek kötésére jogosult a kancellár a gazdasági igazgató ellenjegyzésével. Szolgáltatások kitöltött és az aláírt igénylőlap alapján vehetők igénybe. Engedélyezők az iskola aláírási joggal rendelkező vezetői. terembérlés: 5000, - Ft / óra tornaterem: 9500, - Ft / óra parkolás ingyenes egyéb igények megegyezés szerint Elérhetőség: Forrási Pálné - gondnok Hétköznap, munkaidőben 8 órától 16 óráig: Telefon: 06-20-401-9245 Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

• És földmérési iskola
• Iskola
• Köszöntő - KMASZC - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium
• Varga Márton (kertész) – Wikipédia
• Oktatási Hivatal
• Varga marton kertészeti szakgimnázium

És földmérési iskola

Iskola

Itt található az ország első japánkertje, amelyet az intézmény névadója tervezett és építtetett. A kert a nevelési-oktatási feladatok teljesítésében tölt be elsődleges szerepet, de kulturális rendezvények alkalmával látogatható. A kert története Budapesten 1909-ben alapították meg a Központi Botanikus Iskolakertet azzal a céllal, hogy a szakirányú oktatást ellássa növényanyaggal. Területét Budapest Székesfőváros Tanácsa rendeletileg határozta meg, 7 kataszteri holdban. Első vezetője Kiss Jenő Sándor volt, 1911-ben pedig Varga Mártont bízták meg vezetésével. 1912-ben Székesfőváros Iskolai Növénykert nevet kapott, egyidejűleg 4 kh + 1200 négyszögöl területtel bővítették ki. Varga Márton az ezt követő években létrehozta az első süllyesztett üvegházakat, és több száz féle növényből tájképi kertet alakított ki, amelyben sziklakert, rozárium és festői megjelenésű szabadtéri színpad is helyet kapott. 1926-ban, szintén Varga vezetésével, megalakult a Kertészképző Iskola, melynek a kert gyakorló terepe volt.

1. Varga márton kertészeti szakközépiskola
2. Varga márton kertészeti és földmérési
3. VM KASZK Szakképző Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola,Kollégium (Oktatástudakozó) – TudakozóBázis
4. Szakmai életünk - KMASZC - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium

Köszöntő - KMASZC - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium

Részei, a bennük szerepet kapó növényekkel, magukban is gazdag jelentésvilágot hordoznak, melyek egyetlen, harmóniát sugárzó műalkotássá állnak össze. A Kapu meghatározó eleme a köszönőfa, amely tisztséget itt egy hibatuja lát el. Beljebb látható egy nagyvirágú liliomfa változat. A Japánkert központi része a Forrás, melyet egy kőhidakkal és szigetekkel ékesített tó keretez, fókuszában a vízesés által pacskolt kővel. A tó környékén szúrós csodabogyó, perzsafa, japán erdeifenyő látható. A Sziklakert értékes növényei többek között a kora tavasszal nyíló kökörcsinek, a félárnyékos, árnyékos eldugott zugokban pedig az erdei ciklámen különleges virágzó egyedei. A legnagyobb méretű fás szárú növények a tiszafa egyes fajtái - érdekesség egy kislevelű, alacsony növekedésű szil fajta. A kert nevezetességeihez tartozik a Daru szigeten álló, a tavaszi virágzáskor megkapó látványt nyújtó japán (fehér) liliomfa, a cserjés vadgesztenye, valamint a teaház mögötti koros kínai mahagóni. Figyelemre méltóak a Cseresznyekert díszcseresznye fajtái is.

Varga Márton (kertész) – Wikipédia

Előzetes telefonos egyeztetést követően minden tanítási napon szeretettel várjuk ebbe a kis tanulólétszámú iskolába, meghitt környezetben tanulni vágyó, vagy iskolánkat akárcsak megismerni kívánó leendő tanulóinkat és szüleiket. Tanárainkról bővebben ide katttintva lehet olvasni. Tanáraink kreatív bemutatkozása itt látható.

További üvegházak épültek, majd 1928-ra elkészült a Japánkert – amely ekkor műfajában az egyetlen ilyen létesítmény Magyarországon. Stílusát a tervező – Varga Márton – a sima terepek átformálását szolgáló laposkertek, illetve síkvidéki alaptípuson belül a tavas sétakertek és a teaházi kertek rendszerébe sorolta. A II. világháború jelentős pusztítást okozott a területen. Varga Márton és munkatársai, valamint az itt tanuló diákok érdeme a kert fennmaradása. A 60-as években egyes részeit beépítették, és kis híján az újraépült Japánkertet is felszámolták – gyakorlatilag a pedagógusoknak köszönhető élőlánc, illetve ismeretségi tőke tartotta vissza a tereprendezőket. Az iskola napjainkban 27 000 m2–en terül el, az épületeket és építményeket leszámítva a visszamaradó terület alkotja a tankertet és a botanikus kertet. Botanikai értékek A kert gyűjteményei és egységei: Honosítási kísérlet növényei Fűszer- és gyógynövények Alakfa gyűjtemény Örökzöld gyűjtemény Pozsgás és szukkulens növények gyűjteménye Sövény bemutatató Törpe örökzöldek Évelők gyűjteménye Növényházi növények A legértékesebb és leglátványosabb máig a 3000 m2-es Japánkert.

Oktatási Hivatal

A tanulók minden évben kiemelkedő eredményeket érnek el [1] különböző szakmai versenyeken, Országos Tanulmányi Versenyeken és az Euro Skills és World Skills szakmák tanulóinak világversenyén. World Skills - Országos Kertépítő Tehetséggondozó Tanbázis [2] az iskola területén található. Az iskola tankertje egyedülálló, Magyarország és Budapest legelső, közel 100 éves japánkertje. A kollégiumot egy üvegfolyosó köti össze az iskola épületével, 75 férőhelyes. Az első középiskola, amelyik csatlakozott 2017-től a Békés Iskola Programba.

Varga marton kertészeti szakgimnázium

Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1] Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. [1937] Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. Délvidék. ]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.