Mindez előtérbe helyezte az oktatás, a kultúra és a tudomány jelentőségét. Poór János A Pragmatica Sanctio értelmezéseiről című előadásában arról beszélt: a 18. század elején komoly harc alakult ki a Habsburg dinasztia által birtokolt területek uralmáért. Az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője elmondta: az 1700-as évtized kimondottan tragikus volt a Habsburgok számára, hiszen a család uralkodásra váró férfi tagjai közül hárman is meghaltak. Az életben maradó VI. (magyar királyként III. ) Károly 1703-ban titkos szerződésben rendelkezett a dunai monarchia területeinek oszthatatlanságáról, melynek 1711-ben nyilvánosságra hozott értelmezése szerint – fiú utód hiányában – halála után minden birtoka lányára, az 1717-ben született Mária Teréziára szállt át. Poór János úgy látja, Károly értelmezése hibás, mert a szerződés alapján valójában nem lányát illették volna a Habsburg birtokok. Ennek ellenére Mária Terézia uralkodása első évtizedében, az 1740-es években Európa-szerte elfogadtatta hatalmát, mindezt jelentős részben a hozzá hű magyar rendek elköteleződésének is köszönhetően.
7. Lipót II., (1747. május 5. – 1792. március 1. ) Leopold közel állt bátyjához, Józsefhez, és ugyanezeket a nézeteket vallották a megvilágosodásról. Korai papi nevelése az egyház ellen fordította. Bár fiatalabb korában szeretője volt, feleségül vette a spanyol Maria Louisát, és tizenhat gyermekük született együtt. 8. Főhercegnő Maria Johanna Gabriela Josepha Antonia (február 4-1750 – December 23-1762) Maria Johanna imádta a testvérei, de különösen közel állt a húga, Maria Josepha; két lány közös oktatók, chambers Schonbrunn. Sajnos Johanna tizenkét éves korában halt meg., Az oltás után megbetegedett a himlővel; ironikus? Rövid életében azonban minden tanulmányában kitűnt, különös érdeklődést mutatva a rajzolás, az éneklés és a színészet iránt. 9. Maria Josepha Gabriela Johanna Antonia Anna főhercegnő (1751. március 19. – 1767. október 15. ) Maria Josepha testvére, József egyik kedvence volt, aki "elragadóan Csinos, természeténél fogva bátor. "Mivel nagyon közel állt Maria Johanna-hoz, szomorú volt a korai halála, azóta rettegett a himlő halálától., Legrosszabb álmai 1767 októberében valósultak meg; azon a napon, amikor Nápolyba kellett utaznia, hogy feleségül vegye Ferdinandot (aki később feleségül vette húgát, Caroline-t), himlővel megbetegedett, tizenhat éves korában meghalt.
A tankötelezettséget még nem írhatták elő, viszont sok 6 és 12 év közötti gyermeknek biztosították a tanulmányait. A középiskolák száma és színvonala megemelkedett, a latin mellett nagyobb szerepet kapott a történelem, a földrajz és a természettudományok. A rendelet következményeként az oktatás nagyobb állami felügyeletet kapott.
A másik határt pedig Magyarország köré húzta, azért, hogy a magyar ipar ne fejlődhessen és a birodalom felvevőpiaca legyen. Viszont kedvező volt a mezőgazdaság számára, tehát az ország a birodalom éléskamrája lett. 1764-ben sor került a mádéfalvi veszedelemre, amikor a székelyek uraik ellen fordultak a magas adók miatt. Ebben a korban a jobbágy nagyon sokat fizetett, ezért érthetőek a megmozdulások. Tartoztak az államnak 15-30 forintos hadiadóval, a háziadóval a vármegye költségeinek fedezésére, fizették a porciót és a forspontot. A jobbágy tartozott a földesúrnak is a robottal, a kilenceddel, az ajándékkal, a dézsmával. Volt továbbá kötelező pénztartozása is. Ezek mellé jöttek az úgynevezett banalitásjogok, vagyis a földesúri monopóliumok. Ez azt jelentette, hogy csak a földesúr malmában őröltethet, csak a földesúr kocsmájában fogyaszthat bort, és csak urán keresztül adhatott el húst… Ezen felül fizették az egyházi tizedet. – 1755 és 1778 között több urbáriumot adott ki (az az irat, melyben a földesúr lefektette az őt megillető szolgáltatásokat) Ezek közül legfontosabb az 1767 -es, melyben szabályozta a jobbágyi terheket.
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója elmondta, míg Ausztriában emlékévvé nyilvánították Mária Terézia születésének 300. esztendejét, addig Magyarországon ismeretei szerint idén ez az első konferencia a királynőről. Kiemelte: a tanácskozáson kimondottan magyar, nemzeti nézőpontból vizsgálták Mária Terézia életét és uralkodói működését. Hozzátette: nemcsak a magyar népi emlékezet nem fest kifejezetten pozitív és reális képet a királynőről, de a mindenkori politikai vezetés is felemásan viszonyult hozzá, amelyet a róla készült szobor hányattatott sorsa is jól jelképez. Mint mondta: az egykor a Millenniumi emlékműhöz tartozó alkotás 1945 után raktárba került, majd a rendszerváltoztatást követően restaurálták, 2011 óta pedig – máig tartó – átmeneti jelleggel a gödöllői kastélypark ad neki otthont. Gerő András hangsúlyozta, a konferencia egyik fő célja, hogy Mária Terézia emlékezete végre a helyére kerüljön. Schmidt Mária Háromszáz év távlatából című előadásában aláhúzta, a magyar királyság területét Mária Terézia uralkodása alatt elkerülték a pusztítások, a háborúk, az ország a csendes erőgyűjtésre, a mindennapi munkára, századok kényszerű mulasztásainak pótlására koncentrálhatott.
Mária Terézia így kénytelen volt máshogy jövedelmet szerezni a magyaroktól, valamint szigorítani az uralkodási módján. Ennek az első lépése az 1754-ben kiadott merkantilista vámrendelet volt. Merkantilista vámrendelet (1754) A birodalom köré egységes külső vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és a piacot. Magyarország és az örökös tartományok közé pedig egy belső vámhatárt állítottak fel, amely a birodalmon belüli munkamegosztást erősítette (cseh-osztrák ipar-magyar mezőgazdaság). Az örökös tartományok és Magyarország közti vámhatár pedig lehetővé tette, hogy a magyar mezőgazdasági termékek alacsony vámmal kerüljenek az osztrák piacra, ugyanúgy a cseh és osztrák ipari termékek a magyar piacra. Ennek következményeként a Magyarországon eddig is alacsony szintű ipar még lassabban tudott fejlődni, viszont az osztrák és a cseh ipar megerősödött, ami a birodalmi kassza feltöltődéséhez vezetett. Úrbéri pátens (rendelet)- 1767 Mária Terézia a magyar gazdaság fejlődéséért is tett próbálkozásokat.
Maximilian Franz (1756-1801), Mária Terézia legfiatalabb utóda beteges gyermek volt, ezért egyházi pályára szánták., Kölni érsek és választófejedelem lett, majd a teuton lovagok nagymesterévé nevezték ki.
Mint mondta, a királynő uralkodását szolgálatnak tekintette. Munkáját alázattal és szorgalmasan végezte, elkötelezett katolikusként az irgalmasság és a méltányosság elvei vezérelték. Uralkodásának évtizedeit a politikai nagyvonalúság és az egyensúlyteremtő képesség jellemezte. A korszerűsítés melletti eltökéltségét a meggyőzés fáradságos és nehézkes módszerével juttatta érvényre, biztosítva ezzel a politikai sikerhez elengedhetetlenül szükséges támogatást. Schmidt Mária arról is szólt, Mária Terézia mindig az együttműködést kereste és alattvalói javát kívánta szolgálni. A római katolikus egyházra trónja támaszaként tekintett, célját és küldetését a keresztény erkölcsiségre alapozta. Mély vallásos hite szabta meg, mit tartott helyesnek és helytelennek, jónak és rossznak. Ugyanakkor a reformáció következtében teret nyert önálló, kritikus gondolkodást, a tudományok fejlődését és az egyén szerepének felértékelődését is tudomásul vette. Belátta, hogy a nemzeti érzés fontos tényezővé vált, a nemzeti kultúrák szerepe felértékelődött.
3. Maria Christina Johanna Josepha Antonia "Mimi" (1742. május 13. – 1798. június 24. ) Maria Christina volt az anyja kedvence, és ugyanazon a születésnapon osztoztak. Hideg és visszafogott volt, nagyon nem tetszett neki a testvérei, nem is beszélve arról, hogy felfedte titkait az anyjának., Gyönyörű, intelligens és művészileg tehetséges volt; a fent látható festmény az auto portréja. Tudva, hogyan kell manipulálni az anyját, ő volt az egyetlen, aki testvéreit megengedte, hogy feleségül vegye, akit szeret. 4. Maria Elisabeth Josepha osztrák főherceg (1743. augusztus 13. -1808. szeptember 22. ) Maria Elisabeth volt a legszebb lány, de minden szépség rövid életű, húszas éveiben pedig túlélte a himlőt, amely hegekkel hagyta., Mielőtt a betegség, Liesl, ahogy hívták, volt ismert, mint egy "kacér" a bíróság; valamit, ami tette a parancsolgató anya dühös. Az éles nyelvéről is ismert, a betegség után még pimaszabb lett, mert hiú volt, hiányzott a szépsége és a figyelme. Ki hibáztatná? Soha nem ment férjhez, és nővérével, Maria Annával élt együtt.
– trónigénnyel, de kérése jogtalansága hamar nyilvánvalóvá vált. A háború kirobbantója, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740-1786) valójában semmiféle