A Templom utcában magasodik Sopron legnagyobb befogadóképességű temploma, amely a magyarországi evangélikus templomok között a harmadik legnagyobb. Gerengel Simon evangélikus lelkészt 1565-ben hívta meg a városi tanács Sopronba. Ő volt aki megszervezte a soproni egyházközséget, Magyarország legrégebbi evangélikus gyülekezetét. Kezdetben a városi tanács intézte a gyülekezet ügyeit, majd a 17. századi ellenreformáció, s az ezzel kapcsolatos korlátozások idején, 1667-ben a gyülekezet megszervezte saját vezető testületét, az egyháztanácsot, melyet először konzisztóriumnak, majd később konventnek neveztek. 1674-ben a gyülekezet elveszítette templomait, iskoláit, minden vagyonát, vallásgyakorlatát viszont korlátozott mértékben fenntarthatta. 1674-ben a mai templom helyén a gyülekezet egy fatemplomot épített fel, ami 1676-ban leégett, de újra építették. II. József türelmi rendelete után 1784-ben épült fel a fatemplom helyén a ma is használt evangélikus templom, de torony nélkül. A protestáns templomok ugyanis (a zsinagógákhoz hasonlóan) nem épülhettek az utcafrontra, és tornyuk sem lehetett.
Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye A z apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Templomunk büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. Természetesen nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, s egyben Zirc városának plébánia-temploma is.
A következő két galéria egymáshoz kapcsolódik. A második szint 100×115 m-es. A belső galéria 60×60 m2. A középső szentély feletti torony 65 m magas.
A főoltárkép Tiziano nyomán Michelangelo Grigoletti munkája, a Mária mennybevitele a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe. A Mária mennybevitele oltárkép Forrás: Fortepan A bazilika kincstára hazánk leggazdagabb egyházi gyűjteménye, egyiptomi stílusú kriptájában a 19. század közepétől eltemetett esztergomi érsekek síremlékei láthatók. Itt nyugszanak Mindszenty József hercegprímás 1991-ben hazahozott hamvai is. 1993-ban a templom tetőszerkezete leégett, az újjáépítés 94 millió forintba került. 1998-ban passaui mesterek felújították a templom három harangját, a legrosszabb állapotban a több mint 2 méter átmérőjű, 5, 8 tonnás nagyharang volt. Az épület 2005-ben díszvilágítást kapott.
A három vér tanút 1649-ben végezték ki hitükben való kitartásuk miatt Bethlen Gábor vezérének, Rákóczi Györgynek a hajdúi. Ereklyéik abban az ezüstvázas tartóban láthatók, melyekben korábban a Szent Jobbot őrizték. A bazilika az Esztergom-Budapest főegyházmegye székesegyháza. Esztergomban, a Szent István téren tekinthetjük meg az 1822 és 1869 között épült csodálatos templomot. A plébánia területéhez tartozik még a Simor Papi Otthon kápolnája is, a területén élő hívek száma a 800 főt is eléri. Az Esztergomi Bazilika harangjai Az esztergomi bazilikának három harangja van. Mindegyik a déli (szemből nézve bal, a Duna túlsó partjáról nézve jobb hát só) oldaltoronyban található. A másik oldaltorony üres, ebben soha nem volt harang. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218, 5 centiméter, Gesz0 alaphangú. Szlezák László öntötte 1938-ban. Az országban a negyedik legnagyobb harang, míg a Dunántúlon a legnagyobb. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt ezért újra kellett önteni.