További információk: Ajánlj Te is weboldalt katalógusunkba! Magyarország - katalógus - Hogy megtaláld amit keresel!
Forrás:,,,, Borítókép: Frank István () Ócsai Tájvédelmi Körzet 2020. 04. 14.
a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet létesítéséről 1990. 07. 15. 1. § (1) Védett természeti területté nyilvánítom,, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet'' megnevezéssel Bag, Dány, Domony, Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Szada, Valkó, Vácegres, Vácszentlászló, Veresegyháza települések területén és az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számú, 11 816, 9 hektár kiterjedésű földrészleteket. (2) Országos jelentőségű természeti területté nyilvánítom és a,, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet''-hez csatolom a Pest megyei Tanács 147/1978. (VIII. 30. ) VB határozatával helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított domonyi Bárányjárás 17, 7 hektár kiterjedésű területet. (3) A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területének a 2. számú melléklet szerinti ingatlannyilvántartási helyrajzi számú, és 802, 6 hektár kiterjedésű részét fokozattan védett természeti területté nyilvánítom. 2. § (1) A természeti területek védetté, illetőleg fokozottan védetté nyilvánításának célja: — a gödöllői dombvidék még egységes tájrészletének, a tájra jellemző természetes erdőtípusoknak, a források és vízfolyások tisztaságának megóvása, — az őshonos vadállomány fennmaradásának biztosítása, — a kultúrtörténeti emlékek és környezetük megőrzése, — pihenő- és kirándulóközpontok létrehozása.
Gödöllő, Isaszegi út 162, 2100 06 30 663 4650 A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Információk erről a helyről A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár. Wikipedia Vélemények összegzése a Google-tól Ez a vélemény-összefoglaló csak a Google-on beküldött véleményeket tartalmazza. Harmadik féltől származó vélemények (ha vannak) nem találhatók ebben az összefoglalóban. További információ Vélemények Leghasznosabb Leghasznosabb Információk erről a helyről A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár. Wikipedia Cím és kapcsolatfelvételi adatok Gödöllő, Isaszegi út 162, 2100 06 30 663 4650
Az adatokból az adódott, hogy a lakott világ kelet-nyugati kiterjedése másfélszerese az észak-délinek. A nagyjából téglalap alakú területet két vonallal négy egyenlő nagyságú részre osztotta. A Héraklész oszlopai között ( Gibraltári-szoros) áthaladó, egyenlítővel párhuzamos vonal észak-déli, a Lüszimakheia és Sziene városokat összekötő meridián kelet-nyugati irányban osztotta két egyenlő részre a világot. A két vonal metszéspontja – a világ közepe – Rodosz szigetére esett. Ez tekinthető a földrajzi fokhálózat ősének. A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880 -ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte.
Foltjellemzések a Kotlina-völgy 2003. júliusi terepbejárása alapján III. RÉSZ: IRODALOM- ÉS TÉRKÉPJEGYZÉK 1. A GÖDÖLLŐI-DOMBVIDÉK TÁJVÉDELMI KÖRZET BIBLIOGRÁFIÁJA 1. Tematikus irodalomjegyzék 1. Betűrendes irodalomjegyzék 2. A GÖDÖLLŐI-DOMBVIDÉK TÁJVÉDELMI KÖRZET TÉRKÉPJEGYZÉKE 2. Országos Levéltár Térképtára térképei (OLT) 2. Gödöllői Városi Múzeum Térképtárának térképei (TA) 2. Egyéb térképek és légifotók jegyzéke Lelőhely: ER Archívum (2003/D-017/1, 2003/D-017/2) Típus: kutatási jelentés, jegyzőkönyv Katalógusbavétel időpontja:
A természetjárós... 14, 8 km 4:00 óra 224 m 213 m Túránk első felében a Gödöllői-dombság legmagasabb régióját keresztezzük, meglátogatva főcsúcsát, a 344 méter magas Margitát. A levezető szakaszon... 7, 8 km 3:00 óra 115 m 98 m Incső mellett elhaladva az erdőn keresztül átjutunk a babatpusztai tavakhoz. Szerző: ÁGOTA NEUBAUER, Közösség 10 km 2:10 óra 320 m 439 m Szerző: Lesku Gergely, 8, 9 km 1:43 óra 0 m Kellemes ebéd előtti séta kilátással, történelemmel és a békés természettel. Szerző: Vincze Dorottya, 6, 9 km 247 m Kellemes sétától az nehezített terepig bármi, túraútvonaltól függően Közösség
A tájra az erdővel borított területek dominanciája jellemző. A növénytakarót szemlélve az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások (pl. : gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztai tölgyes, sásos égerliget, stb. ) élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl. : löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb. ) tesznek még tarkábbá és gazdagabbá. Az előbbiekben írt természetes illetve természetközeli növényzet mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr- illetve leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, stb. ) jelentős hányadát teszik ki a védett területnek. Nem elhanyagolható tényező az erdők állapotában az sem, hogy királyi illetve kormány vadászterületként századokon át elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálták. E táj virágos növényei között megtalálhatjuk a középhegységek gyakoribb, de itt már ritkaságnak számító fajait (bükk, hamvas éger, janka-tarsóka, sárgaárvacsalán, ujjas sás, magyar repcsény, stb.