Mesés kincsek, rejtélyes műtárgyak, izgalmas legendák, felfedezések Az Elveszett kincsek atlasza feltárja a legértékesebb, legkülönlegesebb műkincsek sorsát Tutanhamon sírjától Dzsingisz kán mesés hadizsákmányáig. Az eltemetett arany-, ezüst- és drágakőkincsek mellett olyan műtárgyakkal is foglalkozik, amelyek tudományos vagy technikai jelentőségűek, mint az antiküthérai mechanizmus vagy a bagdadi elem; kulturális vagy vallási fontosságúak, mint a Lewis-szigeti sakkfigurák vagy a bamijáni Buddhák. Szó esik a mindmáig hiányzó kincsekről is a legendás szent Gráltól El Dorado gazdagságáig. A kötetben megtalálhatóak a legújabb régészeti felfedezések épp úgy, mint az archeológia legizgalmasabb kutatási módszerei. Ez a gazdagon illusztrált atlasz nem hiányozhat mindazok könyvespolcáról, akik szívesen mélyednek el az ősi civilizációk rejtelmei ben.
A Laczkó Dezső Múzeum munkatársai a tihanyi és a sajkodi elágazó között a neolitikumtól egészen a késő középkorig találtak régészeti leleteket, erről a Balatonfüredi Napló legújabb számában írtak. A beszámoló alapján egyik legizgalmasabb leletnek a kb. 6000 éves csontvázas sírt tartják, de az épületmaradványoktól, kerámiatöredékektől és pénzérméktől kezdve egy még mindig éles, kőből készült pengén át egészen a Római Birodalom ezen részére jellemző pannon fibula (ruhakapcsoló tű) darabjára is bukkantak az I-II. századból. A terület egykor egy folyamatosan lakott település lehetett (az érintett részt eddig csak részlegesen kutatták), a közelben lévő, műemlékileg helyreállított apáti templom a XII. században épült. A feltárás munkálatai azt is alátámasztják, hogy Tihany egykor sziget volt, és az apáti oldalról vízen keltek át az emberek az aszófői oldalra. Borítóképünk illusztráció, egy másik feltárás során készült.
Állapotfotók A borító töredezett. A lapélek és néhány lap foltos. Néhány oldalon jelölés található.
A templomépítések és a tatárjárás kérdései Hozzászólások, vita Facebook esemény:
Többek között az ókori Rómában, Egyiptomban, Arábiában, Észak-Afrikában, Mezopotámiában, Perzsiában, Közép-Ázsiában, Indiában és Kínában is léteznek efféle történetek, továbbá a világ számos kultúrájában, a vikingektől Vietnámon át Afrikáig felbukkannak háborúkban harcoló nőalakok. Az Amazonas folyó nevét is a görög mitológia női harcosai ihlették: a történet szerint a térséget elsőként bejáró európai felfedezőt, a spanyol Francisco de Orellanát és csapatát 1541-ben egy harcias nőkből álló törzs támadta meg a folyónál, akik a mítoszok amazonjaira emlékeztették az expedíció tagjait. Mentes Anyu szakácskönyvek Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Évek óta foglalkozik mentes receptekkel, és sikeresen küzd a családban felbukkanó inzulinrezisztenciával. 2020-ban megjelent első szakácskönyvét lelkesen fogadta az olvasótábor, ami újabb lendületet adott Dórának a népszerű kötet folytatásához. A második könyvben ismét olyan - természetesen mentes - kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.