A médiahatóság új elnöke arról beszélt, hogy a média függetlensége önmaga által gyártott mítosz, az újságíró szükségszerűen elfogult. Már 2013-ban is pont ugyanezt kérték számon az Európai Unió szervei: azt hangoztatták, hogy vége a magyar sajtószabadságnak. Miközben van annak egy kis pikantériája, hogy szerintük már 2010-ben a törvények elfogadásával, de legkésőbb 2013-ban véget ért. Majd azt mondják, hogy 2021-ben van biztosan vége a sajtószabadságnak. Aminek ennyiszer keltik a halálhírét, alighanem hosszú életű lesz – mondta Koltay András, a médiahatóság új elnöke a -nak arról, hogy az Európa Tanács 2021-es jelentése szerint szűkült a kormánytól független nyilvánosság, nagymértékű a kormányzati koncentráció, így eltorzult a médiapiac. Az egyebek mellett a Magyar Nemzetet, a Nemzeti Sportot, az Origót, a megyei napilapokat, a Hír Tv-t és számos más kormánypárti médiumot tulajdonló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA), illetve a koncentrált kormánysajtóról is beszélt Koltay.
SZABADSÁG ÉS SZABÁLYOZÁS 2015. 03. 17. 13:08 Örömmel hívjuk meg az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcseszéttudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja nevében a 2015. április 24-én Budapesten megrendezésre kerülő Media Freedom and Regulation in the New Media World című nemzetközi médiajogi konferenciára A médiaszabályozás kommentárja 2012. 01. 26. 14:04 szerkesztők: Koltay András – Lapsánszky András, Complex kiadó, 2011 Az új magyar médiaszabályozás régi adósságot törlesztett, amikor hatályon kívül helyezte az 1986-ból, illetve 1996-ból származó, a legtöbb elemében korszerűtlennek tekinthető korábbi szabályozást.
Ön itt van Szakmai érdekeltek Hírek Közzétéve: 2021. december 3. Áder János köztársasági elnök december 3-án Koltay Andrást nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére. Az új elnök megbízatása kilenc évre szól, nem teljesen idegen terep számára az NMHH, hiszen 2010-től 2019-ig a Médiatanács tagja volt. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára nevezte ki az NMHH új elnökének Koltay Andrást, akinek a megbízatása december 4-én kezdődik, és kilenc évre szól. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot az új elnöknek, ahol az eskütételre is sor került. Koltay András jogász, elnöki kinevezéséig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora volt. Az LL. M. (Master of Law) fokozatot 2007-ben szerezte a University College Londonon, a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
A kinevezést megelőzően Orbán Viktor köteles szakmai szervezetekkel egyeztetni, amelyek javaslatot tesznek az új elnök személyére.
A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég). Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. Jelenleg is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. 2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2017 óta a Magyar Paralimpiai Bizottság Jogi- és Etikai Bizottságában tag. 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagjaként dolgozott.
Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Koltay András Karas Monikát követi a poszton, aki október végén távozott az NMHH és a médiatanács éléről. A korábbi cikke szerint Karas - a számításaik szerint - bruttó 61, 6 millió (nettó 40, 96 millió) forintot kaphatott végkielégítés és kártalanítás jogcímen.
Arról a testületről van szó, ahonnan idő előtt – több tízmilliós végkielégítéssel és bánatpénzzel – lépett le az előző elnök, egy újabb zsíros állásba landolva. Tette mindezt azért, hogy mindenképpen ebben a ciklusban, mindenképpen Orbán emberét betonozhassák be még a választás előtt újabb egy évtizedre. A fent nevezett Karas Monika és az általa eddig irányított médiahatóság az egyik legfőbb felelőse azokért a keleti diktatúrában megszokott médiaviszonyokért, amelyek manapság uralkodnak. Tevékenységük nem merült ki másban, mint a kormányoldalnak falazásban. Ők azok, akik simán szemet hunytak a fideszes lakájmédia botrányai felett, és tétlenül nézték a mindent – köztük az adófizetői pénzekből fenntartott közmédiát – is leuraló primitív kormánypropaganda úthengerét. És nemcsak, hogy tétlenül nézték, de még az útját is egyengették, valamint jogi csűrés-csavarásokkal intézték el, hogy még véletlenül se kelljen érdemben foglalkozni a Fidesz számára kényelmetlen kérdésekkel. A Karas Monika vezette testületet egyáltalán nem zavarta, hogy a magyar ellenzék szökőévente 5 perces megszólalást kap az évi 120 milliárdból fenntartott állami médiában, ezen felül kizárólag negatív kontextusban van ábrázolva.
Amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól – fogalmazott az interjú későbbi részében Koltay András ugyanezzel kapcsolatban. Az NMHH vezetőjét arról is megkérdezték, hogy mit gondol az MTVA-s Bende Balázs elhíresült kijelentéséről, miszerint a közmédiában nem lehet megjeleníteni az ellenzéki véleményeket és mindig a kormánypárti narratívát kell hangoztatni. Erről az ügyről megvan a magam véleménye. De a megfelelő következtetést házon belül az MTVA vezetésének kell levonnia – mondta Koltay András, hangsúlyozva, hogy "a médiahatóság ilyen és ehhez hasonló ügyekben nem tehet mást, minthogy a normativitás talaján áll". (via) (Borítókép: Koltay András. Fotó: Illyés Tibor / MTI)
Szerinte nem az a fő kérdés, ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát, főleg úgy, hogy ma a közösségi média korát éljük. "A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha, függetlenül attól, hogy politikai alapon ezt ki miként minősíti". Az Európa Tanács jelentéséről azt mondta, hogy az aggályos és felszínes, mint ahogy az is, hogy egyes médiumokat egyik vagy másik oldalra sorolnak. Koltay szerint a jelentésírók a nyugati-európai alkotmányjogi tankönyvek szellemében írnak a sajtószabadság kérdéséről, ami ott sem feltétlenül vág egybe a valósággal. A szerkesztői függetlenség féltésének például csak steril, laboratóriumi körülmények között lehet értelme. Jogi értelemben viszont igencsak kétes felvetés, hisz mindig felülírja a tulajdonos szabadsága – mondta. Azt is hozzátette, hogy nyugaton is vannak olyan bátor szerzők, akik leírják, hogy a média függetlensége önmaga által gyártott mítosz. Hiszen mindig a tulajdonos és más érdekcsoportok érdekei mentén működik, ráadásul az újságíró is szükségszerűen elfogult.
Koltay András legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( NMHH) elnökének pénteken, Budapesten. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette. Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College London egyetemen, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.