kormányrendelet a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, valamint » a 135/2022. kormányrendelet egyes kormányrendeleteknek az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos jogharmonizációs célú módosításáról is. A teljes közlönyt ITT olvashatja el. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Indexemelkedéssel indult a kereskedés pénteken a főbb európai értékpapírpiacokon. A tőzsdék előző nap veszteséggel zártak. A páneurópai Stoxx Europe 600 index 0, 93 százalékkal, az euróövezeti EuroStoxx50 index 1, 26 százalékkal kezdett magasabban. Londonban 0, 84 százalékos indexemelkedéssel indult a kereskedés, a frankfurti DAX 1, 32 százalékkal kezdett magasabban, a párizsi CAC-40 index 1, 21 százalékos erősödéssel nyitott. Milánóban 1, 59 százalékos, Madridban 1, 12 százalékos indexemelkedéssel indult a pénteki tőzsdenap. A WTI ára 0, 89 százalékkal emelkedett hordónként 96, 86 dollárra, a Brent ára 0, 82 százalékkal ment fel 101, 40 dollárra. Az arany spot ára 0, 16 százalékkal unciánként 1928, 99 dollárra csökkent, az eurót 0, 09 százalékkal jegyzik gyengébben 1, 0862 dolláron.
A Robinhood kriptotranzakciókból származó tranzakciós bevételei azonban fel-le mozognak a digitális valuták volatilitását miatt. A tavalyi negyedik negyedévben a kriptotranzakciók mintegy 48 millió dollár bevételt hoztak a Robinhoodnak, ami 75 százalékos csökkenést jelent a második negyedéves 233 millió dollárhoz képest. Ennek ellenére Chennapragada szerint a vállalat továbbra is "kulcsszerepet" fog játszani az iparágban. Ezt mutatja, hogy a Robinhood a tárca bevezetése mellett egy Lightning Network elnevezésű blokkláncplatformon is dolgozik, amelynek célja, hogy a bitcoin-tranzakciókat gyorsabbá és olcsóbbá tegye. ( Bloomberg) Címlapkép forrása: Shutterstock
chevron_right 14 új rendelet jelent meg április 7-én // 2022. 04. 08., 07:54 Frissítve: ma, 09:02 Az április 7-ei Magyar Közlönyben 14 rendeletet és 5 kormányhatározatot hirdettek ki. A 134/2022. kormányrendelet módosítja » a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. kormányrendeletet, » az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. kormányrendeletet, » a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendeletet és » a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. kormányrendeletet. Változik továbbá – egyebek mellett – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. kormányrendelet és a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. kormányrendelet. Kihirdetésre került » a 139/2022. kormányrendelet az Áramszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 100%-os üzletrészének az MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi megvásárlása nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről, » a 133/2022.
A második emlékeztető oltás hatása ennél is meggyőzőbb: akik négy oltást kaptak, azok között 93 százalékkal kisebb volt az esélye annak, hogy Covidban halnak meg az oltatlanokhoz képest. A második emlékeztető oltás hatása valamivel erősebb volt az időskorú betegek körében. A vizsgálat egyrészt tehát megerősíti a korábbi gondolatokat, miszerint az omikron-variáns valóban enyhébb betegséget okoz vagy legalábbis kisebb halálozási rátával jár. Sok korábbi adat szerint azonban ennél talán nagyobb különbségre lehetett számítani. Ezenfelül a tanulmány, úgy tűnik, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal szolgál arra, hogy már a két, de még inkább a három oltás a vártnál is nagyobb védelmet nyújt halálos lefolyású Covid ellen. Ezenfelül úgy tűnik, van értelme a negyedik oltásnak is, főleg idősebb korban. A vizsgálatban minden, Magyarországon engedélyezett vakcina részt vett, így a Pfizer–BioNTech, a Moderna, a Janssen, az AstraZeneca, a Sinopharm és a Szputnyik is. A vakcinák hatása között fennálló esetleges különbségeket is vizsgálták a szerzők, ezekről azonban majd egy másik tanulmányban számolnak be.
Egy darabig valóban nem voltak elérhető magyar számadatok, amelyek alapján bárki összehasonlíthatta volna az oltottak és oltatlanok közötti különbséget a koronavírus-fertőzés súlyosságát tekintve. Ennek azonban most vége: bárki megismerkedhet a fent említett paraméterekkel, sőt szakemberek által elvégzett biostatisztikai kimutatások is megkönnyítik az eligazodást. A vizsgálat konkrét eredményei szerint tehát a Covid által okozott halálesetek aránya az omikron-hullám idején – tehát idén januárban és februárban – 55 százalékkal alacsonyabb volt a delta-hullámhoz, vagyis tavaly november és decemberhez képest. Ez tehát arra is választ ad, hogy az omikron valóban enyhébb betegséget okoz-e. A vizsgálat alapján a válasz erre a kérdésre egyértelmű igen. A delta-hullám idején a Covid által okozott halálesetek esélye 74 százalékkal alacsonyabb volt a kétszer beoltottak között, és 96 százalékkal alacsonyabb a három, vagyis emlékeztető oltást is megkapó betegek között az oltatlanokhoz képest. Az omikron-variáns által okozott, vagyis a legutóbbi fertőzéshullám idején a Covid által okozott halálesetek negyven százalékkal voltak alacsonyabbak a két oltást felvevők és 82 százalékkal alacsonyabbak a három oltásban részesülők között az oltatlan betegekhez képest.
Valóban, a landslide victory, ahogyan az angolszászok fejezik ki (földcsuszamlásszerű győzelem), az úgynevezett ellenzéket éppen úgy meglepte, mind a kormánypártiakat. Utóbbiak persze nem bánják, előbbiek keresik a választ. Elfogadom, hogy innen könnyebb érzelemmentesen és elfogulatlanul szemlélni Magyarország ügyeit. Mégis csodálkozom, hogy odalenn miért nem világos, hogy az eredmény nem is alakulhatott volna másképp. Az úgynevezett ellenzéki egységbe tömörülő pártok több általános elvet figyelmen kívül hagytak. Először: programjaikat alaposan át kellett volna gondolniuk, azután összefésülni belőle annyit, amennyit mindannyian el tudnak fogadni. Azt elfogadni, megszavazni, s azután ragaszkodni hozzá, tűzön-vízen át. Másodszor: Vámos Miklós a megjelent írását itt olvashatod tovább!
A projekt keretében a kutatók 17 elemet vizsgáltak a vízben, a felszíni üledékben, a kagylók lágyszövetében és héjában az év különböző időszakaiban, a szigligeti és siófoki medencében. A kutatás során feltárták a hasonló viselkedésű elemek és a fázisok közötti elemmozgások kapcsolatát. Az eredmények azt mutatják, hogy a kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás. A siófoki medence körüli megnövekedett urbanizáció vagy a tó körüli szőlők gombás fertőződése ellen használt réztartalmú permetszerek alkalmazása szintén hatással lehet erre a folyamatra. A Balatonban élő egyik invazív kagylófaj Forrás: Wikimedia Commons Az elemtartalom-mérések mellett a kutatók - a balatoni kagylók esetében első alkalommal - a kagylók fémterheltségére utaló fehérjék génkifejeződését is vizsgálták. Megállapították, hogy az invazív kagylóknak a parti öv táplálékhálózatában betöltött kulcsszerepük mellett a tó elemforgalmában is nagy a jelentőségük, ezért a környezeti események, valamint azok élőlényekre gyakorolt hatásának indikátorainak tekinthetők.
A kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás - derült ki abból a tanulmányból, amelyben egy kutatócsoport a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálta. A kutatást az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetével és a toruni (Lengyelország) Kopernikusz Egyetem munkatársaival együttműködve végezték - közölte az ELKH az MTI-vel pénteken. A kutatás során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok - kvagga- és vándorkagyló - évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában. Mint írják, a tó mint ökológiai rendszer működésének jellemzője az élő és élettelen fázisok - például a víz, az üledék, az élőlények - közötti anyagforgalom.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a korábbi évtizedekben történt felmérések eredményeihez hasonlóan az emberi tevékenységből származtatható fémterhelés továbbra sem jelent környezeti kockázatot a tó egészére nézve, sőt az kis mértékben csökkent. A továbbiakban a kutatók egy úgynevezett vitalitás-monitoringprogram elindítását is tervezik a Balatonban előforduló Dreissena kagylók kondíciójának és védekező, illetve hibajavító mechanizmusaiért felelős génjeinek nyomon követése céljából. A kutatók eredményeit bemutató tanulmány a Biogeochemistry című szaklapban jelent meg.