A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a KSH-nak a január-augusztusi tényadatok alapján meg kellene becsülnie mind az éves (január-decemberi) nyugdíjas infláció várható mértékét, mind az átlagos infláció éves várható mértékét. És ha az előbbi nagyobb, akkor azt kéne viszonyítani a januári nyugdíjemeléshez, és a kettő különbözetét kellene figyelembe venni a novemberi visszamenőleges emelésnél. Hiszen a törvény is várható értékekről beszél, a január–augusztusi tényadatok alapján. Ennek a várható értéknek végképp nyoma sincs a statisztikában. Frissítünk! A KSH cikkünkre reagálva azt írta, az ő feladatuk kizárólag a statisztikai információk nyilvánosságra hozása. A vonatkozó jogszabály a számítás módjának meghatározásával kapcsolatban nem nevesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, mint felelőst. A jogszabályban hivatkozott fogyasztói ár növekedésének várható mértékére vonatkozó számítás elvégzése nem a KSH feladata. A KSH felelőssége addig tart, hogy nyilvánosságra hozza a fogyasztói árak alakulását bemutató mutatókat, amelyeket azután bárki felhasználhat további számítások elvégzésére.
Vagyis 2020-ban a 2018-as költések alapján beállított fogyasztói kosárral dolgoznak a statisztikusok. Nem önkényesen, hanem szabályosan. Ám ahogy júliusban írtuk, szakértők szerint az átlagos infláció jóval magasabb lehetett, mint a kimutatott, mert a járvány miatt eltolódhatott a fogyasztói kosarak összetétele. Juhász László szerint békeidőben akár meg is felelhet a szokásos módszertan, de a mostani járványidőszakban a nyugdíjasok fogyasztási szokásai is jelentősen megváltoztak. Arányaiban jócskán megnőhetett náluk is az élelmiszerek, ezen belül is a tartós élelmiszerek aránya a kosáron belül – nemcsak a felhalmozás miatt, hanem azért is, mert más fogyasztási lehetőségek erősen beszűkültek. Az élelmiszerek ára pedig az átlagnál jóval erőteljesebben, 6, 9 és 8, 7 százalék között emelkedett idén augusztusig. És ha az átlagnál jobban dráguló élelmiszerek súlya nőtt a kosárban, akkor a nyugdíjas inflációnak is a jelzettnél magasabbnak kellett volna lennie. A Nyuszet szakértője szerint a nyugdíjas infláció valójában nem 4 százalék lehetett vagy 4, 3 százalék, hanem akár 5 százalékra is felmehetett.