Legfontosabb kitüntetései: Szociális és Egészségügyi Minisztérium kiváló munkáért díja TDK tutori tevékenységért (1989), Magyar Onkológusok Társasága Terry Fox díj (1993), Széchenyi István Professzori Ösztöndíj (1997), A Magyar Higiénikusok Társaságának Fodor-Fenyvessy emlékérme (2001), Holub József kutatói díj (2002), Lissák Kálmán díj (2002), Markusovszky Kórház jubileumi emlékplakettje (2004), Népegészségügyi Tudományos Társaság emlékérme (2009). Szakmai folyóiratokban történő aktív publikációs tevékenysége mellett számos könyv, tankönyv szerzője és szerkesztője, amelyek közül a legutóbb megjelent Népegészségügyi Orvostan című nagy, átfogó tankönyv mind a graduális mind a posztgraduális képzésben mérföldkőnek tekinthető. Ember Professzor Úr munkásságához kötődik a Közegészségtani (mai nevén Orvosi Népegészségtani) Intézetben a Magyarországon egyedülálló, a daganatok molekuláris epidemiológiáját központba helyező, modern, molekuláris biológiai módszerek alkalmazásán alapuló közegészségtani iskola létrehozása, ami mind a mai napig az Intézetet fő profilja maradt.
Prof. Ember István alapító főszerkesztő Félix Péternek irt levele, erről a linkről letölthető. Főszerkesztői cikk Prof. Ember István főszerkesztő cikke, "A szakmáról, a szakképzés, a szakorvosképzés, a továbbképzés és az oktatás helyzetéről" címmel, erről a linkről letölthető. Copyright © - MET, 2006-2014
Az Egészség Kapujában: Prof. Dr. Ember István - YouTube
Munkássága a hagyományos városépítés és -szerkezet, a népi építés és a történeti stílusok, a kortárs stiláris és funkcionális elvárások határmezsgyéit kutatta; ezt példázzák legfontosabb megvalósult épületei is. A pályája kezdetén az akkori elvárásoknak és lehetőségeknek megfelelően megvalósított siklósi ravatalozó (1972), a komlói Színház- és Hangversenyterem, Zeneiskola (1974-82), a paksi atomerőmű lakótelepe (1973-76) után vezető szerepet vállalt Pécs műemléki belvárosának újbóli felélesztésében. 1978-1988 között dolgozott a történelmi belváros rehabilitációján, az Elefántos tömbért (1980-1988) Ybl Miklós-díjat kapott. Fontos munkái, a FÉSZEK Áruház (1983), az Iparosház (1987), a FEMA bevásárlóközpont (1991) vagy a Kereskedők Háza (1992) a helyi hagyományok megújítására tett, értékes kísérletekként értelmezhetőek. Későbbi munkái, mint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar előadóterme és aulája, a Zsolnay Múzeum (2004), a Fecskeház (2005), a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Boszorkány úti kollégiuma (2005-08) és a Modern Magyar Képtár (2008-10), a kortárs magyar építészet nemzetközi tendenciákhoz illeszkedő élvonalába sorolhatóak.
A professzor pályáját összefoglalva kiemelte, hogy az aneszteziológia, az intenzív terápia, valamint a sebészet területén tevékenykedő orvos több mint 120 közleményt tett közzé, és közülük több nívódíjat kapott. Gyógyító és oktatói tevékenységéért 1997-ben kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést. Külön kuriózum, hogy Pénzes Istvánról 2011-ben még egy csillagot is elneveztek. A másik díjazott a sportpályafutása befejezése után állatorvosként dolgozó Fenyvesi Máté. Az egykori csatár, aki 85. születésnapját szerdán ünnepelte, 152 góljával a Ferencváros egyik legeredményesebb csatára. Fenyvesi Máténak és Pénzes Istvánnak a kitüntetést Lomnici Zoltán, valamint Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsa főtitkára nyújtotta át. Az Emberi Méltóság Tanácsa azokat részesíti elismerésben, akik hivatásuk gyakorlása mellett jelentős közéleti tevékenységet is kifejtenek. Az elmúlt években több művész kapta meg a kitüntetést, így Jókai Anna, Törőcsik Mari, Kányádi Sándor, ifj.
Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkológiai konzultációs alkalmait prof. dr. Láng István, az egyik legnagyobb hazai onkológiai centrum "B" belgyógyászati-onkológiai és klinikai farmakológiai osztályainak vezető főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tartja. A professzorral arról beszélgettünk, hogy mi irányította őt az onkológusi pályára, és mikor döntötte el végleg, hogy gyógyítói munkáját teljes egészében a daganatos betegek kezelésének fogja szentelni. Az osztályvezető főorvos elmondja azt is, hogy mit tart személyes, gyógyítói hitvallásának, és miért fontos, hogy minden beteg személyre, illetve egyénre szabott kezelést kapjon. "Az orvosi hivatással kapcsolatos legelső élményeim a gyerekkoromhoz köthetőek. Igazi orvos családba születettem ugyanis: anyai ágon – a dédnagyapámig visszamenően – mindenki orvos volt, apai ágon pedig az édesapám volt az, aki az orvosi hivatást gyakorolta. A családban így – teljesen természetes módon – sok szó esett az orvosi pályával kapcsolatos dolgokról.
Ember István: Környezetünk és a rák (Gene-rációk a rákkutatásért Alapítvány, 1993) - Szerkesztő Lektor Kiadó: Gene-rációk a rákkutatásért Alapítvány Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1993 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 141 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-04-3214-5 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A könyv mindenki számára hasznos, sőt életmentő ismereteket ad, aki meg akarja tudni, hogy milyen rákokozó veszélyek leselkednek ránk környezetünkből. - Mit együnk és mit nem? - Milyen élvezeti szerektől tartózkodjunk? - Milyen gyógyszerekkel és vegyszerekkel legyünk óvatosak? - Milyen hatással vannak ránk a sugárzások? - Milyen kockázata van az egyes munkaköröknek, foglalkozási ágaknak? - Miért veszélyes a környezetszennyezés? - Mit tehet a rák megelőzéséért az egyén és mit a társadalom? Ember István professzor - a téma egyik legjobb hazai szakértője - a tudományos ismeretterjesztés igényével keresi a választ a fenti kérdésekre új könyvében, amely két egészségügyi alapítvány közös kiadásában kerül az olvasó kezébe.
Dr. Kovács Gábor feladatait az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. július 3-ával megbízott főigazgatóként Dr. Bogos Krisztina vette át, aki eddig az Intézet orvosigazgatói és osztályvezetői feladatait látta el.
Az itt eltöltött 6 évben irányítása alatt újabb két hallgató fejezte be doktori tanulmányait. Az otagói évek alatt szoros együttműködést alakított ki Japánban, Akahiro Kusumival, aki az egyedi molekula detekció tudományterületének neves művelője. Közös munkájuk nyomán figyelme egyre inkább a szuperrezolúciós mikroszkópia felé fordult. Külföldön elért sikerei ellenére mindig is hazahúzta a szíve, családja és gyermekei jövőjét Magyarországon képzelte el. Végül 2011-ben hazatérhetett alma materébe. Többek között a Szent-Györgyi Albert Hazahívó Ösztöndíj támogatásával 2013-tól elkezdte megvalósítani újító elképzeléseit. 2014-ben az MTA doktorává avatták. Professzori kinevezése után megalakította a Molekuláris Neuroendokrinológiai Kutatócsoportot, mely folyamatosan bővült, és pár év alatt egy szakmailag sokoldalú és kivételesen összetartó csoporttá formálódott. Meghatározó szerepe volt a PTE-n az országban elsőként létrejött Idegtudományi Centrum megalapításában, melynek elnöke is lett. Miután 2019-ben átvette az Élettani Intézet igazgatói tisztét, ebbe a munkába is a tőle megszokott lendülettel és céltudatossággal vetette bele magát.