397 400 forint volt a bruttó átlagkereset 2020. októberben a bruttó átlagkereset 397 400 forint volt, 8, 8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020. január–októberben a bruttó átlagkereset 395 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 900 forintot ért el, mindkettő 9, 7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2020. októberben: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 397 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 408 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 264 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 900 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8, 8%- kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 9, 1%- kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 377 200 forintra becsülhető, ez 9, 5%- kal magasabb, mint egy évvel korábban.
2022-ben a hazai tulajdonú vállalkozások 2 százaléka számít a bérek csökkenésére, 23 százalék nem változtatna a béreken, míg 75 százalék béremelést tervez – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti helyzetét vizsgálja a bérek, az árbevétel és a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzés a bérek kapcsán kitér a 2021-es béremelésekre és a vállalkozások jövő évre vonatkozó béremelési terveire, valamint a 2021-es minimálbér emelésre adott reakcióira. Az árbevétellel kapcsolatban megvizsgáljuk a vállalkozások idei árbevételének alakulását és a 2022-re vonatkozó várakozásaikat, illetve a cégvezetők belföldi és külföldi értékesítési áraik alakulásával kapcsolatos várakozásait. Az elemzés a GVI 2021. októberi konjunktúra-felvételének adatain alapul, amelynek részeként 2214 hazai vállalkozást kérdeztek meg üzleti helyzetükkel kapcsolatban. A bérek alakulása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos jövő évi várakozások A hazai cégek kétharmada az üzleti stratégiája módosításával kezelte 2021-ben a minimálbér emelést: ennek keretében elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emelte/emeli termékei árát.
Adat élelmiszer életszínvonal fogyasztás költés rezsi ruha Olvasson tovább a kategóriában
Megérkeztek a friss kereseti statisztikák és bérnövekedési adatok a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). Az adatok rekordmértékű béremelkedésről árulkodnak, nem pusztán az idei év májusára, hanem az elmúlt néhány évre vonatkozóan is. Az adatok szerint a várakozásokat meghaladva, 11, 2 százalékkal nőttek a bruttó bérek májusban, ami azt jelenti, hogy 2015 óta már 50, 4 százalékos volt a növekedés. 2019. májusban a bruttó átlagkereset 364 400 forint volt, 11, 2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ha 2019. január–májusát tekintjük, akkor ebben a periódusban a bruttó átlagkereset elérte a 358 400 forintot, a nettó átlagkereset 238300 forint volt, mindkettő 10, 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A várakozásokat meghaladó májusi bérnövekedés elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására következett be. A KSH módszertanában az év elején végrehajtott módosítás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből.
A reálbér csökkent a szállásadóknál 21, 4% -kal, a gépjárművek értékesítésénél és javításánál 4, 1% -kal, az éttermeknél és fogadóknál 1, 3% -kal, valamint a szállítás és raktározásnál 0, 4% -kal. Forrás: Tovább a cikkre »
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 368 200 forintra becsülhető, ez 9, 2%- kal magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6, 1%- kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3, 5%- os növekedése mellett. A keresetek alakulása, 2020. január–szeptember
De például amíg 2012-ben tízből hét magyarnak nem fért bele egy egyhetes nyaralás, addig 2020-ban már csak tízből négy nem tudta ezt megengedni magának (ami még mindig nagyon magas, de itt most kifejezetten a trendet szerettük volna érzékeltetni). A 2012 utáni javuló trendet a járvány törte meg 2020-ban. A pandémia következtében 51 ezres növekedés után 1 millió 752 ezer főre nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatában érintettek száma. Ezen belül 727 ezer ember kizárólag jövedelmi értelemben volt szegény, 390 ezer kizárólag súlyosan deprivált és 113 ezer kizárólag munkaszegény. Mire volt elég a javulás régiós összehasonlításban? Az alábbi ábrán ez látszik az Eurostat adatai alapján. Itt fontos megjegyezni, hogy a fenti és az alábbi ábra közti eltérések oka, hogy a KSH és az Eurostat adatai között van egy év eltolódás, tehát egy 2019-re vonatkozó KSH-adat az Eurostat módszertana szerint 2020-ra vonatkozik. Ahogy az ábráról leolvasható, a járvány előtti tíz évben a régióban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya.
Azaz a többi országban rezsicsökkentés nélkül sem okozott arányaiban nagyobb terhet a lakosoknak a lakhatás, mint korábban. A másik nagy lakossági teher általában az élelmiszer, a következő ábrán az erre fordított összeg mértéke látszik a teljes költéshez képest. Azt várnánk, hogy ahol a háztartások anyagi helyzete jobb, ott arányaiban kevesebbet költenek élelmiszerre. Ahogy az ábrán látszik, ez így is van: Ausztriában ez az arány nagyon stabilan 10 százalék, míg nálunk 17-18 * Azaz Magyarországon 3, 5-4-szer kisebb euró értékből arányait tekintve majdnem kétszer annyit költenek élelmiszerre, mint Ausztriában.. Ha azt feltételezzük, hogy ennek a mutatónak a jövedelmi helyzet javulásával illene csökkennie, akkor Lengyelországban látunk jelentős fejlődést, ott ugyanis majdnem 22 százalékról ereszkedett az érték – a járvány ellenére is – 18 alá. Nekünk ugyanakkor nem sikerült 18 év alatt érdemben lejjebb mennünk. Bár az élelmiszerrel kapcsolatos kiadások 2019-ben a teljes költésünk egy hajszállal kisebb részét tették ki, mint 2002-ben, a csökkenés mértéke annyira kicsi volt, hogy a járvány jóval az évezred eleji szint fölé tolta a mutatót.
Vagyis néhány hét múlva fény derül az új kormány legfontosabb terveire, várható gazdaságpolitikai intézkedéseire. LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS! A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 4, 73 százalékos THM-el, és havi 96 143 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCreditnél. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 5, 49% a THM; a Budapest Banknál 5, 68%; a Sopron Banknál 5, 72%, a MagNet Banknál pedig 5, 73%; míg az Takarékbanknál 5, 78%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) A költségvetés megjelenése előtt már megtudhatunk bizonyos részleteket a kormány terveiből az április 30-ig benyújtandó konvergenciaprogramból is, amit az uniós követelmények miatt kell eddig a határidőig leadni.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető, 9, 7%- kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 379 600 forint volt, ez 7, 7%- kal meghaladta az egy évvel korábbit. 2021. január–december: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 300 500 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8, 7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8, 4%- kal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 450 800, a költségvetésben 409 900, a nonprofit szektorban 419 100 forintot ért el, ami 7, 8, 9, 5, illetve 15, 4%- os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.