Debreceni Kardiológiai Klinika Orvosai / Debreceni Kardiologia Klinika Orvosai 5
A katéteres beavatkozások további bővítését tette lehetővé, hogy 2000-ben sikerült létre hozni egy új hemodinamikai laboratóriumot, valamint ehhez kapcsolódóan növelni a fekvőbeteg- és intenzív ellátó kapacitást is. 1999-ben az addigi Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika szervezetileg különvált (2006-tól a Tüdőgyógyászati Klinika az I. sz. Klinika Telepre költözött). A Kardiológiai klinika 2003-ban a szívsebészetet is magába foglaló Kardiológiai Intézetté, később Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikává alakult. Péterffy Árpád professzor nyugdíjazása után a szívsebészet szakmai vezetését 2007-től Szerafin Tamás egyetemi docens vette át. Közben az "Auguszta" Európai Uniós pályázatnak köszönhetően 2006-2008 között lezajlott az épület történetének legjelentősebb építészeti rekonstrukciója, aminek köszönhetően a kardiológiai fekvő és járóbeteg ellátás valóban 21. századi kubaturát kapott. 2004 őszén a Szegedi Egyetemről érkezett Debrecenbe Csanádi Zoltán egyetemi docens, később egyetemi tanár, aki új profilként létrehozott egy regionális aritmia központot, ahol a korszerű ritmuszavar diagnosztika és a szívelektrofiziológiai intervenciók teljes spektrumát művelik, beleértve a kamrai és szupraventrikuláris tahiaritmiák katéterablációs kezelését és az elektrofiziológiai eszköz implantációkat.
- Rendhagyó szívbillentyűműtétet végeztek el Szegeden | Szeged Ma
- Óriási műtéti bravúr a debreceni klinikán - Cívishír.hu
- Forradalmian új módszerrel mentettek életet a Szegedi Tudományegyetem orvosai – Szegedi hírek | Szeged365
Rendhagyó szívbillentyűműtétet végeztek el Szegeden | Szeged Ma
Óriási műtéti bravúr a debreceni klinikán - Cívishír.hu
- Debreceni kardiologia klinika orvosai 1
- Debreceni kardiologia klinika orvosai 9
- Kardiológia munkatársai | DE Klinikai Központ
- Debreceni kardiologia klinika orvosai e
Forradalmian új módszerrel mentettek életet a Szegedi Tudományegyetem orvosai – Szegedi hírek | Szeged365
Az új év első munkanapjától változik a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bethlen utcai Járóbeteg Szakellátási Központjában működő oltópont nyitva tartása. Karikó Katalin kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést. A Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a díjat kedden, a Debreceni Egyetemen rendezett ünnepségen vette át, ahol előadást is tartott. Hasznos információkkal, a betegellátást érintő újdonságokról, új klinikákról, vezetői megbízásokról és dolgozói elismerésekről szóló beszámolókkal megjelent a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Egészségközpont magazinjának legújabb, őszi-téli száma. Magyar és külföldi állampolgárságú orvosdoktorok tették le esküjüket szombaton a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának ünnepi tanácsülésén. A szigorú járványügyi intézkedések mellett megtartott eseményen 67 új orvost avattak fel. A Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszéke 2001-ben jött létre.
A 2-3 órás beavatkozás során a katéteren át egy vékony, erre a célra kifejlesztett drótot vezettek át a vérrögön és itt egy 1, 5-7 mm átmérőjű ballonnal tágították az eret. Az első hazai BPA-beavatkozást Irene Lang professzor, a bécsi AKH kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével. Mindkét bécsi szakember Hiromi Matsubara japán specialistától tanulta a nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást. A debreceni orvosi team tagjai Szűk Tibor, Balogh László, Péter Andrea, Daragó Andrea, Kracskó Bertalan, valamint Szobonya Róza, Sallai Zoltánné, Örvendi Ilona és Nagy Zsigmond voltak. A módszert egyébként 1988-ban alkalmazták először, de az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az USA-ban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európában is egyre elterjedtebb.
Új, a mellkas nagy kockázattal járó megnyitását kiváltó szívbillentyűműtétet végeztek el két alkalommal az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegén – közölte a felsőoktatási intézmény. A közlemény szerint a kéthegyű szívbillentyű – mitralis billentyű – elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást, egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani. Az egyetem orvosai egy speciális eszköz segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntették meg a rendellenességet. Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitralis billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogták, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét – idézte a közlemény Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvost, aki Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre.