"Számunkra az a természetes, hogy bezárjuk az ajtókat az otthonainkat felforgató ideológiák előtt, de szélesre tárjuk a kapukat, amikor a magyar nemzet segítségre szoruló tagjai vagy az életükért futó emberek kopogtatnak rajta" – írta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a forradalom és szabadságharc napjainak fényében "tisztán látjuk, merre vezet ma a magyar nemzet közös útja. 1848 hőseihez igazodva mi is olyan világot akarunk, amelyben békében és biztonságban élve nemcsak szabadok, de szabad magyarok is lehetünk, ezért ahogy ők is tették, úgy nekünk is ellent kell állnunk minden olyan külső nyomásnak és belső megosztási kísérletnek, amely veszélybe sodorná, amit közösen építettünk". "Engedjék meg, hogy a '48-as forradalom évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket és megköszönjem azt a határokon átívelő összefogást, ami ismét bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! " – zárta ünnepi levelét a miniszterelnök. (MTI) Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját. Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12-ére. a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.
Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett. Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9 -én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját. Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12 -ére [Mj. 1] a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz.
Ezek után a tizenkét pont következett a következő kisebb változtatásokkal: az első pont így változott: "Sajtó szabadság a' censura eltörlésével. " a második pont: "Felelős ministerium Buda-Pesten. " a tizenegyedik pontban a régiesebb Politicai írásmódot használták az utolsó pontot kiegészítették ekképpen: "Unio Erdélylyel. " Megjegyzések ↑ A szöveg valószínűleg már 11-én elkészült, lásd szerk. Hermann: Az 1848-49-es forradalom... 24. o. Jegyzetek Források Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László. A magyar forradalom és szabadságharc 1848–49-ben, Történelem 5, Hatodik kiadás, Reáltanoda Alapítvány, 159-162. o. (2005). ISBN 963-04-6874-3 Pest város közgyűlésének plakátja a Budapest Főváros Levéltára oldalán szerk. : Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc története. Videopont Kiadó, 24-25. (1996). ISBN 963 8218 207 A 12 pont története - Március 15.
(Olyan, mint ma a polgárőrség) A 12 pont elemzése 6. Közös teherviselés. A nemesi adómentesség eltörlése! A nemes is adózzon! (Első nemesi adó a hídvám lesz a Lánchídon. ) A 12 pont elemzése 7. Urbéri viszonyok megszűntetése. A jobbágyok a földért cserében úrbérrel fizettek(robot, terményadó, pénzadó, ajándék. Ennek a megszűntetése és a jobbágyfelszabadítás! (jobbágyból -szabad paraszt! ) A 12 pont elemzése 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Az úriszék (földesúr ítélkezhet a jobbágyi felett) eltörlése és az esküdtszék intézményének törvénybe iktatása! Az esküdtszék egy csoport, akiket arra választottak ki, hogy meghallgassanak egy esetet a bíróságon és döntsenek az ügyben. (FÜGGETLEN) A 12 pont elemzése 9. Nemzeti Bank. Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló bankja! Magyar bank! A 12 pont elemzése 10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. A katonák a birodalom egész területén teljesítettek szolgálatot, nem pedig csak Magyarországon.
March 14. Hungary Reports in German, 2022. March 14. Hungary Reports in Russian, 2022. March 14. Hungary Reports in Chinese, 2022. March 14. Kormányinfó 2022. 10. Kormányinfó, 2022. március 10. 2022. 03. Kormányinfó, 2022. március 3. 2022. 16. Kormányinfó, 2022. február 16. 2022. február 3. No comment 2022. 07. Segítségnyújtás az Ukrajnából menekülőknek 2022. 02. Magyarország segít az Ukrajnából érkezőknek 2022. 28. Ukrán tűzoltók oltanak egy épületet Csernyihivben Üres utcák Kijevben Mikrofilm 2021. 08. 05. München, 1972: A terror olimpiája 2021. 15. A magyar Faust - Mikrofilm /
Szakadt az eső, de a beszédekre mindenki kíváncsi volt. A Múzeum téren már hatalmas tömeg gyűlt egybe. Petőfi addigra berekedt, ezért a Nemzeti dalt már nem ő szavalta el a múzeum lépcsőjénél. Az összegyűlt sokadalom elhatározta: a városházára indul, hogy átnyújtsa követeléseit, vagyis a 12 pontot és a hozzá fűzött proklamációt. A tanácsterem ajtai megnyíltak, Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai pedig aláírták. Rottenbiller Lipót alpolgármester az ablakon át mutatta meg az épület előtt álldogáló tömegnek az aláírt példányt. Ezután megválasztották a rendre ügyelő választmányt, amelynek Petőfi is tagja lett, majd fél öt tájban átmentek Budára, hogy a " sajtói állítólagos vétségek " miatt fogva tartott Táncsics Mihályt szabadon bocsássák, és a " censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától ". Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, akinek a kocsiját a nép önkezével húzta át Budáról a pesti Nemzeti Színház térig. Este Bajza József aligazgató rendeletére a nemzetiben előadták a betiltott Bánk bánt, Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, az énekkar pedig elénekelte a Himnuszt és a Szózatot.
A nap eseményeiről Pest város közgyűlése másnap plakáton tájékoztatta az embereket. Eszerint: "Pest város közönsége nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesiteni a' magyar nemzetet, hogy a' mi más országokban polgár vérbe került, Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes uton kivivta a törvényes egyetértés.