Várnai Zseni: Hull a hó 2009. Weöres Sándor: Nagy a hó 2009. Weöres Sándor: Tél 2009. Weöres Sándor: Újévi jókivánságok 2009. Zelk Zoltán: Hóember 2009. 27.
Lisztjét szórja égre-földre, fehér lesz a világ tőle, lisztet prüszköl hegyre-völgyre, fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a muszka, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol, de sehol nincs más fekete, csak a Bodri kutyának az orra hegye – és reggel az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy esik a hó! 20. Osváth Erzsébet: A három hóember Körös-körül hótenger. Rajta három hóember. Oly egyforma mind a három, mint tojások a vásáron. Barátkoznak a varjakkal, a rigókkal, cinegével. Villanyokként világítanak sötét este, sötét éjjel. Hósubában sosem fáznak. Hógombócot vacsoráznak.
Cseréljünk: szív-csere-bere, cinkeszívvel én is víg lennék. Tél van, a télnek gyomra van, s én borzasabb vagyok nálatok. Ti összebújtok boldogan, a kazal aranyos házatok. 17. Mentovics Éva: Apró kis pelyhek Hó hull az ágra, s apró kis pelyhek szél karján vígan libbennek, lengnek. Felkel a szél most, jól megkavarja- Pelyheket szép nagy buckákra rakja. Hófehér dombok, mint téli álom- csillogva ringnak hófehér tájon. 18. Mentovics Éva: A hóember Álldogál egy vidám legény, jégcsap lóg az orra hegyén. Hó a keze, hó a lába, deres minden porcikája. Körülötte mély a hó, pocakja vagy hét akó. Messze virít répa orra, cakkos sálját vígan hordja. Éjfekete szén a szeme, vasfazék a cilindere. Füléig ér mókás szája, a hófúvást büszkén állja. Egy cseppet sem didereg, jól bírja a hideget. Söprűnyél a sétapálca, hómezőket azzal járja. 19. Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót, megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomban.
20 lélekmelengető gyerekvers a tél csodáiról Vidám téli gyerekversek, amelyben a hóember, a havazás és a téli táj apró csodái játsszák a főszerepet. Olvasgassátok ezeket a kedves téli versikéket a gyerekkel közösen! A szerzője 20 lélekmelengető verset gyűjtött össze, ezekből szemezgetünk. Tóthárpád Ferenc: Téli csend Jég ül a fákon, fagy dala cseng. Csend van a földön, s csend odafent. Hó-puha réten Roppan az ág, büszke agancson Fagy muzsikál. Szökken a szarvas, s szétveti az ég peremén a csillagokat. Hajnal Anna: Szánkón Húzza a szánkót hegynek fel, szuszog a Jankó hegynek fel. Siklik a szánkó hegyről le? Ujjong a Jankó hegyről le! De puha fehér dunna a hó! Még felborulni is jaj de jó! Vörös az orra, a füle ég, szuszog a Jankó, de húzza még. Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon, ablak alatt álldogál egy fura alak. Hóból van a keze, lába, fehér hóból a ruhája, hóból annak mindene, szénből csupán a szeme. Vesszőseprű hóna alatt, feje búbján köcsögkalap. Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban.